Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878

14

2. Apácai es Regius botanikai részének összehasonlítása.

Mielőtt Apácai botanikájának beosztásáról részletesebben szólanék, e helytt csak azon részét akarom kiemelni, mely az úgy mondott „botanica generalis “-t képezi.

Apácai „botanica generálisa“ egészen Regius Henrik „Fundameuta physices“ czimü művéből van lefordítva, némi kihagyásokkal.

A mint ez alább, a két munka ide vágó helyeinek ösz- szevetésébó'l elvitázhatlanul ki fog tűnni.

Apácai Encyclopaediájában a botanikát tevó' rész az ál- lat-leirás után tárgyaltaik; minden cim nélkül a 221. lapon, igy kezdi:

apácai:

221. lap. XLI. 1.) Rekedik a’ lelkes állatokról, következnek a gyökeres éleitek.

2. ) A gyökeres élőtest. az, a: melyben tsak neveke- dési elevenség vagyon.

3. ) Minekokáért ők sem nem érzenek sem magoktól nem mozognak.

4. ) Ezek vagy magból vagy mag nélkül teremnek.

5. ) Az ő magjok egy temérdek nedvességgel telyes tsemetéeske, mely kívül egy igen vékony holyagotskával fedetik be.

6. ) Melybe, a’ földbe vettetvén, eledeli éltető nedv tolya- tik, mely annak némely részeit a földbe egyenesen bé avagy

KEGICS : *)

148. 1. 1.) De Stirpibus.

2. ) Stirps est corpus vi- vum, sola anima vegetativa, praeditum.

3. ) hiányzik.

4. ) Stirpes nascuntur ex semine, vei sine semine.

5. ) Semen stirpium vide- tur esse quidam eorum surcu- lus, succo quodam incrassato et folliculo exteriőre tectus.

6. ) Ex hoc in terram con- jecto quaedam partes, ab ali- mentario succo in illud impulso, abeunt in radicem, quae per ter*) Henrid Regii Ultrajectini „Fundamenta physices. Amstedami. Apud Ludovicum Elzervirium. Anno 1646.