Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1875
4 foglalkozik, s nevét a Njaja-szótól vette, mely következtetést jelent«)), az aegyptusiaknak Plató által is magasztalt tapasztaltsága ellenünk bizonyitana. Az említett népektől a tudományok, az ismeretek anyagrészeit, úgy szólván magvait átvették a görögök, hogy azokat saját talajokban megtermékenyítsék s megtermékenyítvén forgalomba hozzák; ez már bizonyos művészi formát tételezett fel (már csak azért is, hogy a forgalomba hozott tudományanyagnak közkelete biztositassék), mely elvitázhatlanul az ő ér- demök. Idő szerint elsők az ionok, kik a bölcsészet mezején munkásokként szerepeltek. Thales (Diog. Laert. szerint a hét görög bölcs egyike), Anaximander és Anaximenes, mindhárman ionok Miletusból, kiknek bölcseletében az ioni jelleg félreismerhettem Mindhárman erős gondolkozók; kik, kortársaik közül kiemelkedve, kutató észszel s a jelenetvilágra irányított értelmi működéssel az őket környező min- denség ősformáját, anyagi és alaki elvét (princípium materiale et formale) keresik. E törekvésben a szellcmerők lo- gicai működése elvitázhatlan, bár a speculatio közvetlenül a metaphysikai én-en kívül eső tárgyakra, mint a lélekvilág mechanismusának tudatos átértéséro irányult. A viz, chaos (Anaximander amiQov-jti), aether, melyekben a physicai világ ős elvét feltalálhatni hiszik, csak az érzéki tapasztalás kényszere alatt tudatra hozott anyagi ok, melyre a jelenetvilágot visszavezetni s a kettő között oksági viszonyt felállitni volt főtörekvésök. A tények összege előttök állt; de „ex nihilo nihil fit“, kellett tehát valami alapot megjelölni, mely ne csak gondolati, hanem valóságos oka legyen a tapasztalati világnak. A bölcselő szellem fejlődésnek indult korában ez már az első biztos, sokat Ígérő kísérlet volt. s sejteti velünk a később formulázott Logicában helyét joggal követelő oksági elvnek (princípium v. lex ra- tionis) legalább potentialis alakját. Az ioni természetbölcselők (physiologok) egészen érzéki alapon nyugvó theoriájához szít Heraclitus. A folytonos változást és a természetélet keretébe mutatkozó an tagon isa) Y. ö. Uefoerweg Systhem d. Log. 10. §.
