Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1875

3

nur in ganz untergeordneter Weise existirt, oder ist gradezu von ihrem Gregentheil verdrängt, theils verunstaltet gewesen — áll a Logicáról is. Épen azért nem akarjuk a hullámzó fejlődési mozgalmakból kiemelkedett logicai anyagot időszaki keretekbe szorítani, annál ke- vésbbé pedig, mivel csak a külsőleg ugyanazon alapjelleggel biró egynemű irányokat is csoportosítani, majdnem lehetetlen; megelégedünk tehát azzal — hogy az olvasóra nézve mégis a könnyebb áttekintést, magunk számára pedig az anyag rendszeresebb kezelhetését lehetővé tegyük — ha bizonyos kérdések szerint járunk el, ilyenek:

I. Minő előzményei voltak a Logicának a görög bölcselet rendszerre törekvő alakjától Aristoteles Organonjáig?

II. Minő lépéseket tett a Logica Kantig bezárólag?

I.

Történelmi tény, hogy a legelső philosophia lényegben görög philosophia s igy a Logicának is mint tudománynak megalapítása a görög szellem müve. Más, különösen a keleti népeknél a szellem a mythos ködébe burkolva nem érezteti a kifelé ható tevékenység erejét, a szabadságot. Még gyermekkorát élvén, a magasabb tehetségek a phan- tasia praepotentiája alatt állanak, melynek az elmá- moritó regényes külső természet annyi feldolgozandó anyagot nyújtott, hogy nem lehet csodálkozni, ha a felsőbb tehetségek mindannyian a phantasia eszközeivé lesznek. Ily körülmények között nem lep meg a mythos uralma, kivált ha e jelenségnek lélektani alapját, a fennebb hangsúlyozott phantasia-uralmat ismerjük.

A görögöknél látjuk legelőször az ész és képlelő erő (phantasia) egyensúlyba helyezkedését. Igazságtalanok lennénk azonban a chinaiak, indok, aegyptusiak iránt, ha tőlük minden hajlamot a logicai, sőt abstraet gondolkodás felé megtagadnánk; mert ha egyéb nem, a dunaiaknak az emberi szellem alaptermészetéről bár félénken felszínre hozott kutatásai, az indok Njaja-philosophiája, (mely az összehasonlítással, mint az ismeretszerzés egyik tényezőjével

1*