Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1874
17 dötte, s csak miután Béla, Bánfty Lukácsnak kötelezőt adott, hogy Pál ezen kivételes niegbizása által az esztergomi érsek jogai nem fognak megsértetni, koronáztatott meg 1174-bnn Székes-Fehérvárott') Ezen eset és engedékenység lett nem sokára az esztergomi és kalocsai érsekek között a viszály első forrása, mely a későbbi kalocsai érseket arra bátorította, hogy a koronázási jognak az esztergomival való megosztását követelje. II. Endre király alatt ugyanis Berthold kalocsai érsek s a király sógora, mint Horváth M. idézett munkájában írja: „any- nyira ment gőgjében, hogy már az esztergomi érsek fölébe akart emelkedni, s annak királykoronázási jogát magának és székének követelte.“ III. Incze pápa felszólította a királyt, hogy a viszályt egyenlíttesse ki. A király 1212-ben ünnepélyes szerződést hozott létre a két érsek között, mely szerint a) a király első koronázásának joga az esztergomi érseké, de ha azt vagy nem végezhetné vagy végezni nem akarná, vagy ha a szék üres, a koronázás a kalocsai érseket illeti; b) a második koronázásban pedig joguk egyenlő. Azonban a pápa az esztergomi főkáptalan tiltakozására nem erősítette meg a szerződést, okúi adván, hogyha a ko- ronozási jog több egyház birtokában volna, a király örökösei között annál könyebben támadhatna versengőt a királyság fölött,-) S így maradt a régi állapotban, t. i. a királykoronázó jog az esztergomi érseki szék birtokában. A II. Endrét követő királyok közűi nein az esztergomi érsek által koronáztattak meg: Yenczel, Ottó, Zsigmond, II. Ulászló, János és I. Ferdinánd. De ezen király-koronázások is csak azért nem az esztergomi érsekek által hajtattak végre, mert a nevezett érseki szék üres volt. Midőn az Árpádok fejedelmi vérének utolsó tiivadéka fölött a budai sírbolt becsukódott, a főhatalom kireszállásá- xiak kérdésében, kétfelé ágaztak a nézetek. Az egyik a szabadon választó nemzettől várta annak kijelölését, ki mint fejedelem a közügyek élére álljon ; a másik úgy vélekedett, hogy miután sz- István a római széktől kérte és nyerte királyi czimét, jelenleg — meghalálozván a sz. király vég fiu- tóda — Rómának van joga a koronáról intézkedni. A szabadválasztás mellett harezoló hazafiak a 12 éves Yenczel cseh királyfit ültették a királyi székbe s őt János kalocsai érsek által 1301-ben aug. 27-én Székes-Fehérvárott meg is koronáztatták. A pápa, ki R. Károlyt óhajtotta Magyarország trónjára, erre feljajdúlt s a koronázás ellen tiltakozott; és pedig azon okból, mivel erre a kalocsai érsek törvényesen feljogosítva nem volt. Igaz, hogy ha az esztergomi érseki szék be van töltve a kalocsainak erre joga nincsen; de Gergely érseket, ki a főpapok közül egyetlen csatlakozott az Anjou-párthoz, mint pártütőt, mint hazaárulót és külföldre menekültet, esztergomi érseknek senki sem tekintette, s Thuróczy is úgy Írja krónikájában. hogy „az esztergomi érseki szék akkor üres volt.“ Ily esetben pedig a koronázást az esztergomi érsek helyett rang szerint a kalocsai végezheti. ') " Yenczel utódját, Ottót 1305-ben decz. 6-án I. Benedek veszprémi és Antal Csanádi püspökök koronázták meg; mert mind az esztergomi, mind a kalocsai érseki székek üresek voltak. — Zsigmond királyt 1387-ki márcz. 31-én II. Benedek veszprémi püspök díszítette fel a sz. koronával, minthogy az esztergomi érseki szék üresen állott, s a kalocsai érsek valósznüleg a pártosokkal tartott.4) Királyaink a koronázó esztergomi érseket a koronázás után adományozással szokták megtisztelni. Zsigmond, noha a veszprémi püspök által koronáztatott meg, mégis mihelyt Ka') Horváth 1.290. — Mészáros K. Tart. Zs. 30 l.— ’) Horváth 1.332 1.— 3) Török I. r. 66. 1. — *) Szalay II. 271 1. ! nizsay Jánost esztergomi érsekké tette, azonnal megörvendeztette ezen hagyományos adományozással az esztergomi egyházat; ki akarván jelenteni, hogy az esztergomi érseki szék király-koronázó jogát elismeri, megerősíti. Okmányának idevonatkozó része így szól: „Nos Sigismundns . . . Quia in plurimis praedeccssorum Regum Hungáriáé retroactis tem- poribus, in quorum contrarium lmmana mortalitás non novit recordári, ex approbatissima Regni consvetudine hactcnus il- libate observata, eorundem Illustrissimorum Regum verum successorem per manus Reverendissimi in Christo I'atris. Domini Archiepiscopi Almáé Strigoniensis Ecclesiae pro tempore constituti, sacro Regio Diademate juridice debent sublimări.“ És ismét: „Nos conscendentes in Thronum . . . per manus Y. in Christo P. quondam Domini Benedicti Yesprimiensis Ecclesiae Episcopi, dicta Alma Ecclesia Strigoniensi suo pos- | toré, et gubernátoré, de cujus manibus Reges Hungáriáé ... solent inungi. et sacro Regio Diademate coronari, pro tune vacante.“') II. Ulászlót Osvát, zágrábi püspök, mint legidösb főpap koronázta meg. mert Hyppolit esztergomi érsek gyermek lévén, azt nem végezhette. ’) János és I. Ferdinand királyok — amaz 1526. nov. 11-én, ez 1527 nov, 3-án — Podmániczky István nyitrai püspök, mint az akkor Székes-Fehérvárott jelenvolt főpapok legidősebbike által koronáztattak meg. Tehát nem az észt. érsek által. Nem, mert mint Szalay Ferdinánd koronáztatá- sáról írja: „Yárday jelenvolt, de érseki palliuma még nem érkezvén meg Rómából, elsőséget adott az agg nyitrai püspöknek. “4) Jóllehet, az elősorolt királyok nem az esztergomi érsekek által kenettek föl és koronáztattak meg, mindemellett is hogy a király-koronázójog mégis az észt. érseki széké, kitűnik a felhozott rendkívüli eseteket előidéző okokból s az ezen esetek alkalmával kiadott okmányokból. A magyar királynékat a legrégibb időktől fogva a veszprémi püspökök szokták megkoronázni. A veszprémi püspökök e koronázási joga több király és pápa által elismertetett. megerősíttetett. így biztosító e jogot a veszprémi püspöki széknek, II. Endre és 1Y. Béla királyokon kivűl, különösen Zsigmond király 1425-ben. Midőn azonban e király után mégis kérdés támadt ama jog iránt az esztergomi szex részéről, a kérdés 1792-ben úgy döntetett el, hogy az ország primása a királynét fölkeni, a veszprémi püspök a házi koronát a királyné fejére teszi, s azután a prímás az ország nádorának segítségével az ország koronáját a királyné jobb vállához érinti, honnan az tüstént a király fejére tétetik.4) Az uralkodó királynők koronázása az esztergomi érseki szék tulajdona. I. Máriát Demeter, II. Máriát — Mária Te- j rézia — gr. Eszterhazy Imre esztergomi érsekek koronázták meg; a két kúálynőt a magyar nemzet fiusított királynőknek tekintvén. Szalay nál') olvassuk: „Vitéz őseink a női kormánynyal járó bajokon az által véltek segíthetni, hogy Máriát— I. — nem királynénak hanem királynak koronázták. “ És Horváth M.°) írja: „Aférfias büszke nemzet képviselői — Pozsonyban 1741-ben — csak a férfias erő fogalmával tudván összekötni a hódolatot igénylő királyi méltóságot és hatalmat, egy előleges végzés szerint „Vivat domina et rex noster“ felkiáltással üdvözölték M. Terézia királynőt. A fiusított királynők az apostoli sz. koronával koronáztattak meg mint királyok, s így a koronázási jog az esztergomi érseki széké. IX. Mint „Pisetarius Regni“ hajdan a pénzverésre felügyelt s e czímen pisetumot kapott. ') Török. II. r. L. oki. — ü Szalay. III. 367 1. — 5) IV. 63. 1. — 4) Török. I. r. 57. 1. — Udvardy. Egyh. jogt. I. 156. 1. — '■') II. 157. 1. — 6) V. 131. 1. 3
