Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1874
18 1. A pisetum szó az olasz peso, pesetto névvel áll rokonságban : mivel az olasz peso épen annyit jelent; mint pi- getum. A pisetum magyarul: nehezék. A pisetum alatt az esztergomi érseknek a pénzverő minták őrizetéért járó díját kell érteni. Pisetárius alatt értjük az esztergomi érsek emberét, ki a pénzverdében felügyelt s pecsétjével ellenőrködött az ország részéről. Ugyanezt tette a tárnok pisetariusa is a király részéről. Az esztergomi érsek e czímen: Pisetárius Regni, a pénzverdékből minden márka arany és ezüst után egy pisetumot kapott, azaz egy márkának 48-ad részét.') Mind országos törvényeink, mind hazai történetünk lapjai összevágólag bizonyítják, hogy a pénzveretés a felségi jogokhoz tartozik. Be a pénz tartalmát és mértékét az országgyűlés szokta meghatározni. Az 1439 :10. t. ez. kimondja, bog)' a király u pénzügyet az ország rendei tanácsa nélkül ne völtóztassa. Innen van, hogy úgy a király, mint a nemzet befolyt a pénzverdékre. A király részéről a tárnok, az országéról pedig az esztergomi érsek ellenőrködtek, nem személyesen, hanem meghatalmazottak által. És pedig eleinte mindkettő együtt, később azonban mindenik külön, a tárnok a budai s az esztergomi érsek a körmöczi pénzverdékben. Királyaink s hazai törvényhozásunk a vaspéldányokat a pénzverdékben az esztergomi érsek és a tárnok megbízottjai által rendelik őriztetni. így IV. Béla 1256-ban „ . . Quod ferramenta cudentia et sculpta non alias servari deberent, nisi sub hominis ipsius — Archi-Episcopi Strigoniensis — custodia ad hoc per eum deputati. “') Az 1439: 10. t. ez. 3. §. elrendeli: hogy az esztergomi érsek és a tárnokmester a pénzverdékben ellenőröket tartsanak. Az 1553: 23. t. ez. meghagyja: hogy a körmöczi pénzverdére az esztergomi érsek embere által felügyeljen. Az 1557: 15. t. ez. ugyanezt rendeli: az esztergomi érsek embere ellenőrködjék a pénzverdében. A pisetariusok hivatalkörét R. Károly királynak egy intézkedése következőleg határozza meg. Nevezett király, a körmöczi pénzverdét Hyppolit mesternek egy évre bérbeadván. rendeli: hogy az érsek és tárnok emberei az ezüstolvasztásnál személyesen jelenlegyenek s az újonnan vert kis- péuzekből, mielőtt kibocsáttatnának, hetenként 40 darab tartalmát olvasztás által vizsgálják meg. Továbbá azt is rendeli, hogy a haszonbérlő a pénzverdében két szekrényt tartson, melyeknek egyikében a vaspéldányok az érsek és tárnok pecsétje alatt, másikában pedig a pénzveréshez szükséges ezüstrudak az előbbiek és a haszonbérlő kulcsa s pecsétje alatt őriztessenek. E szerint tehát az esztergomi érseknek a pénzveretés körüli ellenőrködéséhez a vasminták és törvényes arányban más é.iczckkel összekötött ezüstrudak őrizete tartozott.3) A pisetum az esztergemi érseki szék egyik jövedelmi forrását képezte. S az érsekek ennek épentartása fölött gondosan őrködtek, olyannyira, hogy, ha azt veszély fenyegette, ezt erélyűk s befolyásuk által minden módon igyekeztek elhárítani. És méltán; mert a pisetumot több király biztosítá az ő számukra. Egyebek között Zsigmond király megparan- ckolja a budai pénzverdének, hogy pisetumot adjon az esztergomi érseknek ; a nagyszebeni és pécsi pénzverdék szintén fizették azt.4) I. Mátyás, 11. Ulászló, János és I. Ferdi- nazd királyok is okmányokkal erősítik meg a nevezett érsekség pisetumi jogát. 1573—1623-ig megszűnt az esztergomi érsek pisetariusa a pénzverdékben ellenőrködni. De Pázmány Péter, érseki széke minden jogainak erélyes megvédője, az országtanács által is gyámolíttatva, e jogát ismét életre keltette. S az ’) Török. II. r. 315. 1. — Kovách. 251. 1. — Péter ffy II. 295. 1.— ^Török II. r. XXVII. oki. — 3) U. az. II. r. 313i 1. — *) Féterffy II. 295. 1. 1622: 46. t. ez. intézkedett is, hogy a pisetariusi hivatal az esztergomi érsek személyében állíttassák vissza. Később az ügy változáson ment keresztül, s mai nap az esztergomi érsek Pisetárius Regni czímen csak bizonyos meghatározott fizetést húz. 2. Az esztergomi érseknek a pisetumon kívül egy másik jövedelmi forrását képezte a királyi jövedelmekből járó tized. Imre király 1198-ban kiadott oklevelében e tized eredetét a sz. királyokra viszi vissza. Okmánya így szól: „^uod quia Sanctissimus Rex Stephanus, et Beatus Ladislaus Rex, Hungáriáé Reges, noştri Patres, et praedecessores ordinave- runt... ut de omnibus Proventibus Regalibus nunc habitis, et quoquomodo, et nomine habendis, atque ampliandis, Rex Hungáriáé qnicunque fuerit a Deo coronatus per Sedem Stri- goniensem in signum Catholicae fidei decimam solvere de- beret Archiepiscopo Strigoniensi, a quo fidem Baptismat,s et coronam receperunt: Nos qui eodem fide, qua ipsi, şalvari volumus, in perpetuum statuimus, quod de omnibus proventibus Regalibus Archiepiscopus Strigoniensis decimam ad ple- num recipére debcat, prout semper receperunt.“') Az említett jövedelemforrás czímén kapott az esztergomi érsek tizedet a királyi pénzveretéti haszonból. II. Endre Király 1214-ben III. Inczc pápához intézett levelében így szól: „Nec diffiteri possumus, nec volumus, quin decima monetae, ubMcunque cudatur in tota Uugaria vei quidquid loco monátae succedat, ad jus Strigoniensis Ecclesiae pertineat.“?) — Ugyanezt bizonyítja IV. Bélának 1263-ban kiadott s az esztergomi érsekségnek még a szent királyoktól nyert jogait megerősítő okmánya: „Item decimam partém percipiet idem Archiepiscopus — Strigoniensis — .. de fructibus Camerarum. “3) Továbbá, kapott az esztergomi érsek tizedet a kir. bányajövedelmekből — Urbura. — IV. Béla király, most idézett okmányában erről így ir: „ Item decimam partém de ur- buris, proventibus Ilegiae Majestatis percipiet Archiepiscopus Strigoniensis, qui fuerit pro tempore, per totam Hungáriám.“ A magyar királyok bányajövedelmet vettek bányászaiktól. Bizonyítják ezt IV. Bélának 1255 ésR. Károlynak 1340-ben tett intézkedései. Nagy Lajos király alatt az 1351 : 13 tcz. rendeli, hogy azon esetre, ha valamely nemesnek jószágán arany-, ezüst-, réz- vagy vas-akna nyilik meg. azt a király más jószággal kicserélheti, vagy ha ezt nem akarná, a királyi haszonvételt — Urbura — az ily báuyabirtokos- tól megkívánhatja. E bányajövedelem állott az arany-, ezüstös réz-ásványokból vett tizedből. S ezen királyi tizednek ti- zedrészét — decima dccimae — kapták az esztergomi érsekek. 4) X. Egyházi h ű b é r j a v ak adományozása által ú. n. p raed i alisták at vagy egyházi nemeseket alkothatott, E joggal az eszterSomi érsek Vajkán, Érsek-Lélen, Ve- rebélyen és Sz. Györgyön élhetett. Az egyházi hűbérjavak csak a finemre szóltak és magszakadás vagy hűtlenség esetében nem a királyi, hanem az egyházi fiscusra estek vissza. A praedialisták pereit s egyéb ügyeit külön székek intézték el, s ezek a vármegyék szerkezetéhez voltak hasonlók. Főtisztviselőjük az érseki nádor volt. IV. Béla 1263- ban kiadott s az esztergomi érsekség előjogait megerősítő okmányában az érsekség nemeseire nézve ekkép ir: „Nullus judicum Curiae Nostrae . . . vei Palatinorum Regni Noştri . . . populos Ecclesiae Strigoniensis, conditionarios et Nobiles suos uniyersos judicare praesumat, séd cjusdem Eccle- * I ') Fray. I. 27, 28. 11. — 5) Török. II. r. XVII. oki. — 3) Frav. I. 132. I — ') Tűrök. II. r. SÍI, 314. 11. —
