Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1874

10 —

Ugyancsak Oláh Miklós az esztergomi érseki szék primaşi és született követi jogait nagy gonddal összeírta s azokat 15 (i 1-ben közzé is tette, anélkül, hogy ellenmondásra talált volna.') Miből e jogoknak elismerése következik.

Pázmány Péter 1 G32-n az által is gyakorolja primási jogait, hogy az isteni tiszteletben a római szertartások behozatalát, az ország saját szentjeit illető misék és officiumok hozzáadása mellett, az összes magyar katli. egyházban elrendeli2).— Ke- resztély Ágost érsek pedig 1712-ben az által, hogy az ösz- szes magyar papság öltözetét szabályozta. 5). —

E primatialisjogaaz észt. érseki széknek kiterjed a görög katholikusokra is. Kitűnik ez Y. Pius pápának 1777-ben gr. Batthánvi József észt. érsekhez intézett iratából, melyben a magyarországi görög katholikusokat közvetlenül a prímás gondjaira bízza, )

Rudnay Sándor 1822-ben primási jogait különösen abban érvényesíti, hogy n. e. zsinatot hivott össze.

A Ivopácsy Józsefnek Y. Ferdinand király által adott kinevezési okmányban az esztergomi érseki szék „Metropolitana et Primaria Strigoniensis Ecclesia“-nak mondatik.

Ferencz József apostoli királyunk ő Felsége néhai Sci- tovszky Jánost érsekké kinevező okmányában írja: „ ... Eidern Joanni Baptistáé Scitovszky de Nagy-Kér . . . Archi- Episcopatum M. Eccl. Strigoniensis una cum dignitate Prin- cipis, quae liuic Archiepiscopatui propria est, tituloque et dignitate Primatis ... Regni Noştri Hungáriáé, Sedis Apos- tolicae Legaţi Nati ect. confcritnus praesentium vigore.“3) Nevezett Scitovszky János érsek, minthogy a zágrábi 1. sz. és a fogarasi g. sz. püspökségek érsekségre történt emeltetése alkalmával kiadott apostoli bullákban az esztergomi érseki szék primási jogainak csorbítására magyarázható kitételek is fordultak elő, IX. Pius pápa ő szentségéhez feliratot terjesztett 1855-ben a magyar primási jogok föntar- j fásáért. Feliratában így nyilatkozik: „ ... quod Juri metro- politico quidem renunciem, sed Primatiali nequaquam. “6) — j Az esztergomi érsekeken kívül a primási jogoknak mindenkor hatalmas őre és védője volt az esztergomi főkáptalan is. Yilágosan bizonyítja ezt a II. Endre király alatti elsőbbségi vita és bizonyítja a főkáptalan eljárása az újabb időkben. így:

Gr. Batthánvi József érsek halála után az érseki szék euy ideig üres maradt. Ezen székűresség alatt emeltetett az egri püspökség — 1804 — érsekségre. A pápai bullában a primási kötelékről semmi említés sem tétetik. A főkáptalan azonnal az apostoli királyhoz fordult, hogy a primási szék jogai, különösen a fölebbezésre nézve, az új érsekségre is kiterjesztve s c szerint biztosítva legyenek.7)

Hasonlóan cselekedett a főkáptalan 1858-ban, mikor IX. Pius pápa ő szentségéhez intézett feliratában az esztergomi érsekséggel összekötött primási méltóság védelmére kelt.8)

 felhozott pápai bullák, királyi okmányok, országos törvényez. s több százados joggyakorlat minden kétséget kizárnak tehát arra nézve, hogy az esztergomi érsek a magyar egyházban a primási és született követi tiszt és méltóság ősrégi tulajdonosa.

H. |

A primatialis méltóság , melynek eredete nyugaton a

IV. századra vihető vissza, hosszú ideig nem képezett külön rangfokozatot a hierarchiában; de később, midőn az ál-ízidori gyűjtemény nyomán valóságos patriarchal jogokkal kezdettek élni, a primatialis hatóság, mint külön rangfokozat, kezdett jelenkezni.9)

>) Prav Sp. H. I. 142—148. 11. — 2) Török. II. r. CXXXVIII.- 3)CLII. oklevelek.— ü U. az I. r. 177 1. — 9 U. az II. r. CXCIV oki. — 6) U. az II. r. CXCVIII. — 7) CLXXIII. - 8) CCIII. oki. - s) Dr. Kőnek. 1.3221.

A prímások rangfokozatára nézve Pázmány Péter érsek, az 1630-ban megtartott nagy-szombati n. e. zsinaton, az egyházi törvénytárra támaszkodva, következőleg nyilatkozik:

„ . . . Primas alicujus Regni, ita praeest Archi-Episcopás ejusdem Regni. quemaduiodum praesunt Archi-Episcopi suis suffraganeis. “

E méltóság azonban lassankint megszűnt. Miért is a pápák a XI. század második felében Ál-Izidor decretalisaira hivatkozva, megkísértették némely érsekeket primási méltóságra emelni. Azonban a többi metropoliták vetélyösztöne gátolta e rendelkezés hosszas fönállását s később az egész méltóság puszta czímre szoríttatott,') kivéve a magyar egyházat. IX. Pius pápa ő szentsége a prímásoknak a legutóbbi vatikáni közzsinaton közvetlenül a bibornokok és patriarchák után jelölt helyet, de a nélkül, hogy abból jövőre valami előny, vagy másokra valami hátrány lenne levonható. Napjainkban a prímás név csak czím, csupán tiszteleti és nem joghatósági jogokkal. De mig ez más államokban így van, addig Magyar- országon a primátus nem csak czím, hanem fényes jogok birtokosa is.

Az esztergomi érsek ugyanis, mint a magyar egyház prímása és az apostoli szentszék született követe, magas méltóságából forrásozó következő jogokkal bir:

1. Követségi határai között, a m. sz. korona területén, kereszt vitetik előtte, holott más érsek csak érsektartománya határain belül élhet e joggal.

2. A peres egyház-ügyekben a felebbezéseket elfogadja. A peres ügyek, a szokásos fölebbezési rend szerint, a püspöki széktől az érsekihez, ettől pedig a primási székhez vitetnek fel. Eltérés csupán a kalocsai érseki székre nézve van, mint a honnan a mult század első fele óta, Eszterházy Imre prímás elnézése mellett a fölebbezés nem a primatialis, hanem a római szentszékhez történik2); elfogadja továbbá a sérelmeket, melyek nem fölebbezés, hanem egyszerű panaszképen vitetnek eléje.

Azon peres ügyek, melyek az esztergomi érseki szék előtt másod folyamodásban — in secunda instantia — tárgyaltattak, harmad folyamodásban — in tertiis instantiis — a római curiahoz vitetnek.3) Az ő itélőszékétől a fölebbezé- sek Rómába, nem a bécsi nunţiatura útján, hanem közvetlenül történnek; mert ő is apostoli követ, még pedig született követ.

A magyar egyház önállása és a m. sz. koaona apostoli jogaiuál fogva a római szentszék elé csupán fölebbezés utján kerülhetnek Magyarországból panaszok ; ilyet egyenesen Rómába vinni a legkeményebb büntetések alatt tilalmaztatik. Erre nézve az 1471. 19. tcz. igy szól: „A hazafiak, akár egyháziak, akár világiak, az ország szabadságénak ellenére melyet sz. István király ideje óta csorbítatlanul élvez, ne for- dúljanak panaszaikkal egyenesen, közvetlenül a római curiá- hoz, hanem mindenik előbb itt az országban, a rendes birák előtt keressen igazságot magának, s aztán, ha úgy tetszik, fölebbvitel utján ügyét oda is viheti, az ellenkezőleg cselekvők, ha javadalmasak, veszítsék el javadalmaikat, ha nemja- vadalmasak, halálos büntetést vegyenek.“4) Ugyanezt ismétli II. Ulászló 1498. III. Decr. 63. §.

3. Követségi határai között a püspökmegyéket meglátogathatja; a kolostorokat, a szerzetrendeket és egyházhelyeket, még a bármiféle szabadalom alapján kivetteket is úgy, a lelkiek, mint a földiekben, úgy a fejben, mint a tagokban rendszabályozhatja. E jogra nézve Péterfinél5) ezeket olvashatni; „Extat in eodem Archivo, Bulla Originális Nicolai Quinti, in Capsula I. n. 16. Quod Archi-Episcopus Strigo- niensis, tanquam Legátus Natus, in toto Regno Ungariae, et * I.

') Udvardy. 1.140. 1. — 2) Török II. r. CXCVIII. oki. — 3) Tray Sp. H.

I. 145 1. — ") Szalay. III. 303. 1. — ■•) S. Conc. II. 202. 1.