Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1872

— 14 —

hatályaival egyenes, a távolsárg négyzetével fordított arányban áll. Nagyságát e kifejezés szolgáltatja:

2ii’ ds ds'

.....fr« • • • (54)

A két áramelemet ellenkezőnek vevén i' helyett —i’ teendő (48)-ba s lészen

i +

i»

(b-1)'

it

— A’=

1

0.-1 Y

i

(b=l?

1

A (47) alatti kifejezések pedig ekkép alakulnak:

A—i— 2{-/- lAx

> |r, 3

2

(b -iy

(55)

1 = Y Z =

A’x

rT*

í

lAy A’(y—b)(

lr,

Î

(56)

á-+-2p. JAz A'z | = '~s —

P lr,

i I

Feltéve p. hogy A = A’ vagyis hogy az áramok egyenlők és ellentettek, azonnal látjuk, miszerént b .

X = o mihelyt J—y bármily értékű legyen is X; mert ekkor r,’ = r, . X tehát a két áramelem távolságát kifejező merőleges közepén át menő egyenközüben fekvő tömecsekre nézve elenyészik. — Mindenik elemtovábbá a környező étertömecsekre mindenfelé egyenhatályu merőleges nyomásokat gyakorol, mig az áramelemek az éter részéről egymást páronkint lerontó visszahatásokat tapasztalnak. De azért mindenik elem belfelületén a másik elem által gerjesztett uyomás érvényesül, mely a két áram eltaszi- tását eszközli. Az első elem belsejében működő ezen hatás

X-+-2p A1

p ■ (b=nrr

vagy

vagy még:

X-+-2p.

P

i'

ii'

ha t. i. itt is az elébb említetteket alkalmazzuk. Az áramelemek hosszait ds és ds'-el jelelvén leend:

ii’ ds ds’

mely kifejezés a második elem okozta taszításra is érvényesül. Ennélfogva: két egyenközü ellentett irányú, a távolságukat képező egyenesre merőleges,áramelem egymást taszítja s e taszítás a két áram hatályaival egyenes, a távolság négyzetével fordított arányban áll. Számelemzésileg kifejezve leend e taszítás:

2ii’ds ds’

—yi .... (5/)

Vizsgáljuk végre azon általános esetet, midőn bármily helyzetű, két villanyáram elemei hatnak egymásra.

/

A ds elem középpontját az összrendezetti rendszer kezdő poutjaul fogadván helyettesítsük a ds elemet a három merőleges összrendezői tengelyre vonatkozó vetületei által, mi a szóban levő esetben nem egyéb mint egyszerű erőfelbontás. A ds elemen, és a két elem középpontját összekapcsoló egyenesen keresztül sikot fektessünk s a ds elemet két egymásra merőleges elemre bontsuk, egyiket ds-nek az egyenes irányára, a másikat annak a síkra való vetítése folytán. Szintúgy bánunk el a ds elemmel is. A tengelyeket akként választjuk meg, hogy a fenemlitett egyenes az x tengelyt, a ds elemmel egyazon sikba eső mérőlege3 az y-tengelyt, végre az xy síkra bocsátott s a kezdő ponton átmenő merőlegest a