Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1872

13 —

honnan:

i'

í —

A =•

1 —

(ij-ir

i

(b-ir

i'

A»=

(b—l)2

1

(b—i y

Ha a két áram eleme oly távolságra van egymástól, hogy mennyiségek mellőzhetők, akkor:

i’

.(b—l)4’ (b—1)‘2 ’ (b—l)2

mint igen kis

ha

A

C>X

A = i, A» = i’ • • . . (49)

két áramot egyelőre egyirányú- és egyenhatályunak vevén meglesz X maximuma vagy minimuma,

= o teszünk; ámde:

IX ^y

mely kifejezés elenyészik, ha y = 0

— 3

X+2(x

. Ax

y

r,s

—b |

r,

(50)

. "9 ix.

z — o. A második külzeléki hányados értéke

igenleges

lcend, X tehát minimummá leszen. Azonban Y is = o y és z fönebbi értékeire nézve, oly eredmény, melyhez két véges, egyközü és ugyanazon irányú áramra nézve már előbb is jutottunk. Mindezt feltéve vegyük vizsgálóra azon étertömecset összekapcsoló egyenes közepén, y-tengelyben fekszik, vagy ha az áramok különböző hatályúak, a tengely azon pontján létező tömecset, melyre nézve X minimummá, Y pedig o-vá leszen. Ekkor a két áram által kifejtett hatás következtében a tömecs mindenfelől ugyanazon nyomást tapasztalja. A nyugalom esetében a szemügyre vett tömecs nemcsak alakja visszafoglalása által fejtend ki a két áramelemre egyenlő és ellenteft irányú ellenhatást, hanem a mindenik elem részéről tapasztalt hatást a másikra is átszállítja úgy, hogy taszítás fogna mutatkozni mint p. két igenleg villanyozott golyócska között. A tömecs X irányában eltolatván mögötte ür támad, melyet azonnal a szomszéd tömecsek töltenek ki, minélfogva a fennemlitett hatások egyike sem fog beállani. A két áram- elem belsejében keltett visszahatás inkább csökkenni fog, miért is a két elem egymáshoz közeledik. E visszahatásnak p. az első elemre vonatkozó csökkenését mcghatározandók: figyeljünk arra, iniszerént azon pontra nézve, hol Y = o, a visszahatás egyenlő az itt levő tömecset fentartó két nyomás mindenikével

X-f-2u A' X-+-2u A'

az az: ‘ • ^^ v Ha y=l vagyis az első elem belfelületére a csökkenés: ———-• ^ vagy

^4 • ■ • <»»

Eszerént az első áramelem az igenleges y-ok oldala felé törekszik s pedig a visszahatás azon feleslegének befolyása alatt, melyet a nemleges y-tengely oldalán levő étertömecsek idéznek elő s melynek értékét az (51) alatti kifejezés adja. Maga ezen visszahatás az áramelemen kisebb nagyobb hatást idézend elő a szerént, a mint ezen elem villanyos rugékonysága kisebb vagy nagyobb mértékű. Ám a

X-j-2p.

villanyos rugékonyság állapotát az áramhatályával, i-vel fejezzük ki, úgy hogy ez által ———, ösztéP

nyezőt i-vel pótolhatjuk, s (51)-ből lesz akkor:

■^T ... . (52;

Végre az egységül fogadott áramhosszak helyett ds és ds* az áramelemek valóságos hosszait ve- zetyén be az i és i' helyett ids és i’dsf kell írnunk minélfogva lesz :

^ •• • • (53)

Ugyanezen okoskodást az önként értődő módósitásokkal a második áramelemre alkalmazván ugyanazon eredményt nyerendjük. Mindezeknél fogva: két egyközü, s egyirányú, a távolságukat képező egyenesre merőleges áramelem egymást vonzza. E vonzás az áramok

■