Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1857
r v „ln m.etum Turcicum Christianorum armorum pxosperitati, pro A. 1738. Votum.“ „Octies beate Jane ! Solve Moldavi catenas, Rumpe Bosniae boantis, Alpiumve lacrimata Claustra redde Pannoni. Octies serene Jane! Frânge Bosphori carina3, Caesaris bea labores Laureos arcuş ovanti Rite pânde Lothari! Daciae beatitati, Caesarique fulminanţi, Foederatae gentium vi, Serviae perennitati Arma, remque prospera! Sic caneris inter annos, Inter acta digna cedro, Digna patriis columnis, Exaraberis kalendis Octies beatior!“ — Gyalogi (említett kéziratában, 163. lapon) ezen versei után a kővetkező jegyzését függesztette: „Quae vota in fumnm dispulere caedes exercitus noştri, biennio post consecuti tragici exitus rerum, cum missa pacis conditionibus Servia et Belgrado, consuli debuerit periclitan- ti Pannóniáé, et Budáé, eo vel maxime collimante Divina Providentia, ne regna exponerentur periculis amplioribus ex morte Caroli VI. sine herede, quae secuta est mense Octobri anni se- quentis.“ (t. i. 1739.) — Nyomtatott tizedik munkája. 10. §. 1741-ben átrendeltetett Gyalogi János Szathmárra rendház-főnöknek (Superior); 1742-ben újra vissza Székely-Udvarhelyre a szerzetes lak elöljárójának (Regens), és 1743-ban Kolosvárra egyházi szónoknak; a hol ugyanazon évben jezsuita-társa Szegedi Jánosnak tiszteletére , a ki csak kevéssel azelőtt tétetett át Grécből Kolosvárra nagyságos tanügynöknek (Rector magnificus), latin verseket írt, melyek ugyanakkor Kolosvártt ki is nyomattak. Ezen verseit Gyalogi sokszor említett kéziratában is (177. lap) újra leírta, megjegyezvén, hogy azok 1743-ban sajtó alá bocsáttattak. Érdekesek Gyaloginak ezen versei, mert Szegedi Jánosnak, a maga idejében nagyhírű magyar törvénytudósnak életrajzát foglalják magokban. — Nyomtatott tizenegyedik munkája. Csak is egy évig maradhatott akkor Gyalogi János Kolosvártt; mert 1744-ben kénytelen volt szerzetes vándorlásait folytatni; ugyanis, azon évben Egerbe, 1745-ben Budára, és 1746-ban Pécsre rendeltetett egyházi szónoknak. — Budán tartózkodása alatt II. József császár hatodik születés-napjára (1746. martius 6-d.) latin versezetet írt, és azt ott ki is nyomatta ily cím alatt: (187. lap). „ArChIDVCIs Iosephl aetatls seXtVs MarlIVs eXortVs.“ „Continuatas inter odoreas Leonino celebratus augurio Budáé, Hungaricae felicitatis et coronae desiderio.“ Ezen versezetben IX. József császár bemutatása felséges anyja Mária Terézia által a pozsonyi országgyűlésnek így említtetik: — 12 —
