A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929 (Budapest, 1928)
Nevezetesebb természettudományi események naptára
62 1618. Március 8. — Kepler felfedezi nevezetes törvényét, miszerint a bolygók keringési idejének a négyzete arányos közepes távolságuknak a köbével. 1683. Március 12. — Lister Martin Angliában elkészíti az első geológiai térképeket. 1782. Március 12. — Watt szabadalmaztatja gőzgépét. 1781. Március 13. — Herschel felfedezi az Uranus bolygót, melyet eleinte üstökösnek tartott. 1886. Március 15. — Hőgyes Endre a Magyar Tudományos Akadémiában előterjeszti „Adatok a veszettség fertőző anyagának ismeretéhez“ c. dolgozatát, mellyel nevezetes vizsgálatait indítja meg. 1799. Március 17. — Waldstein és Kitaibel kibocsátják a Plantae Bari ores Hungáriáé előfizetési felhívását. 1800. Március 20. — Volta levélben közli Sir Joseph Banks-szal a róla elnevezett oszlop felfedezését. A levél az Angol Royal Society-ben, június 26-án terjesztetett elő. 1877. Március 20. — Sir William Siemens felhívja a figyelmet a Niagara vízesés energiájának elektromos kihasználására. Az első három 5000 lóerőt szolgáltató gépet 1825-ben állította fel Westinghouse. Ma a vízesés több mint félmillió lóerő energiát szolgáltat. 1792. Március 22. — Claude Chappe, a francia törvényhozó testület elé terjeszti karjelzős (szemafor) táviróját, mely a napóleoni háborúk alatt is működésben volt. 1882. Március 24. — Koch Róbert a berlini élettani társulatban bejelenti a tuberkulózis bacillusának felfedezését. 1655. Március 25. — Huygens felfedezi a Saturnus legnagyobb holdját, a Titánt. A többi 9 hold felfedezésének sorrendje: 1671 és 1684 között Cassini négyet, 1789-ben Herschel kettőt, Bond és Lossel 1848-ban egyet, 1898, ill. 1904-ben Pickering kettőt. 1895. Március 27. — Ramsay az angol kémiai társaságban beszámol a helium felfedezéséről a cleveit nevű ásványban. A héliumot 1868-ban Lockyer fedezte fel a Napban. 1899. Március 27. — Az első drótnélküli távirat a La Manche- csatornán át Dover Town Hall-ból Wimereux-ba, Boulogne mellett. 1810. Március 29. — König Frigyes, lipcsei nyomdász szabadalmat kér az első modern gyorssajtóra. 1795. Március 31. — Bramah szabadalmaztatja hidraulikus sajtóját.
