A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929 (Budapest, 1928)

Nevezetesebb természettudományi események naptára

63

1889. Március 31. — A párisi Eiffel-torony építésének befejezése; az építéshez 1887 január 28-án kezdtek hozzá. Magassága 300 m, súlya 6875 tonna.

ÁPRILIS.

1911. Április 6. — Peary, sarkkutató, aki 1908-ban a Roosevelt hajóval Newyorkból elindult 1911 április 6-án, elsőnek órte el az Északi Sarkot.

1795. Április 7. — Franciaország hivatalosan elfogadja a métert hosszúsági mértékegységnek. Alapja volt az a fokmérés, melyet Dunquerque és Barcelona között végzett Delambre és Mechain. A méter a sark és az egyenlítő közötti távolságnak Vic,ooo,ooo-od része.

1838. Április 8. — Európa és Amerika közötti rendszeres hajózás megindulása. E napon hagyta el Great Western kerekes gőzhajó Bristol kikötőjét és április 21-én érkezett New-Yorkba.

1864. Április 10. — Pierre és Emil Martin angol szabadalmat nyernek módszerükkel, kovácsolt vas gyártására. Eljárásuk a íáiemens-féle regenerativ rendszerű tüzeléssel lett különösen eredményes.

1823. Április 10. — Faraday beszámol az angol Royal Society- ben a széndioxid, ammónia stb. folyósításáról.

1869. Április 13. — Westinghouse szabadalmaztatja vasúti lég- fékét.

1890. Április 15. — Högyes Endre megnyitja a budapesti Pasteur- intézetet.

1888. Április 16. — Winkler Lajos dolgozata vízben feloldott oxigén meghatározásáról a M. T. Akadémia előtt. A nevezetes gázabszorpciós wsgálatok elseje.

1758. Április 19. — Dollond John szabadalmat kap achromatikus teleszkópjára.

1686. Április 21. — Tudvalevő, hogy Newton alapvető munkáját („Philosophiae naturális principia mathematica“) Halley ösztönzésére hozta nyilvánosságra, aki 1686. április 21-én a Royal Society-ban egy előzetes közleményt adott róla. A Principia első kötetét 6 nap múlva terjesztette elő Vincent a Társaságban, mely május 19-én el is határozta kiadását.

1783. Április 26. — James Watt levelet intéz Priestley-hez, melyben az oxigént olyan víznek mondja, mely hidrogénjétől meg van fosztva. A víz összetételének felfedezését különben Cavendish és Lavoisier is magának tulajdonította.