A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928 (Budapest, 1927)

Centenáriumok 1927-ben

70 mint a 2. alaptörvény egyik következményét. Egyik legnagyobb érdeme a gravitáció törvényének felállít tása. A Royal Society ma is ereklyeként őrzi azt a táblát, melyet Newton ennek a törvénynek előadása alkalmával használt, a rajta levő írással. A bolygókra nézve ezt a törvényt már előtte ismerték, Newton éles szemmel meglátta, hogy ez a törvény általános ér? vényű. Ez tette lehetővé azt is, hogy Newton a mecha? nika törvényeit az égi testek mozgására alkalmazza és az égi testek pályájának meghatározására módszert jelöljön ki. Vizsgálta az üstökösök mozgását is és pályájukat három észlelésből meg tudta állapítani. Newton alapította meg a háborgások elméletét is, amely a bolygók pályájában mutatkozó szabálytalan? Ságokat a közeli bolygók vonzásával akarja magya? rézni. Az árapály első elmélete ugyancsak Newton? tói ered. Fénytani vizsgálatait 1704?ben megjelent Optics c. munkája foglalja magában. Ismeretesek azok a kísér? létéi, melyek a színszóródásra vonatkoznak. A tükrös teleszkóp felfedezése nagy feltűnést keltett. Sokan szemrehányással illetik NewtoN?í, hogy a fény hullám? elméletével szemben az emissziós elméletet -állította fel és ezzel a hullámelmélet fejlődését késleltette. De ez a felfogás, ha a fizika haladásának legújabb irányát tekintjük, nem indokolt. A jelenségek egész sorát csak azzal a feltevéssel tudjuk magyarázni, hogy a sugárzó testből „kvantumok“ lépnek ki és ezek a térben is pontszerűek maradnak. Ez a „tűsugárzás“ modern alakja a régi emissziós elméletnek. Tehát ma is az a helyzet, mint régebben volt: két elmélet áll egymás? sál szemben. A fényinterferencia a hullámelmélet körébe tartozik, csak vele magyarázható, ellenben más jelenségek a tűsugárzás területébe esnek. Mathematikai téren Newton ugyancsak úttörő volt. LEiBNiTZ?cal egyidőben, de teljesen függetlenül meg? alapította a differenciálszámítást. Fizikai meggondolá? sok vezették a differenciálhányados fogalmára, a vál? tozó mozgás sebességét, mint az útnak időszerinti differenciálhányadosát fejezte ki. Az új számítás sza? bályait is megállapította. Mint a differenciálás meg? fordítását, az integrálszámítást is bevezette és kitűzte

Next

/
Oldalképek
Tartalom