Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
242 csökkentését tette szükségessé. Ismét közük az ülésjegyzőkönyveket is. Január 7-én megalakul az egyesület Sebészeti Szakosztálya. Elnöke Réczey Imre, elnökhelyettes Dollinger Gyula, tagjainak száma 47. Az április 26-i ülésen Palotai Andor „A rák terjedése és az ellene irányuló németországi mozgalmak“ címmel tartott előadást. A hozzászólók közül Zimmermann Károly felemlíti, hogy már a természetvizsgálók és orvosok bártfai vándorgyűlésén indítványt tett hazai rákbizottság alakítása érdekében, amely a rák kutatását irányítaná s a therapiai kísérleteket lehetővé tenné. Indítványát akkoriban elvetették s tekintettel arra, hogy e téren ugyancsak elmaradtunk ,,az orvosegylet választmányához apellál egy ilyen rákbizottság alakítása érdekében s indítványozza, hogy az orvosegylet vegye komolyan megfontolás alá egy országos rákbizottság megalakítását, mely a külföldiekhez hasonlóan a magyarországi rákvizsgálatok irányítását, therapiás kísérletek lehetővé tevését, az inoperabilis rákbetegek szomorú sorsának enyhítését tűzné ki céljául“. A bizottság (a rák tanulmányozására kiküldött bizottság!) még ezévben megalakul Dollinger Gyula elnöklete alatt, tagjai között vannak Palotai Andor és Zimmermann Károly is. Az október 14-i nagygyűlésen Korányi Frigyes mond megragadó emlékbeszédet Markusovszky Lajos felett, akit a történelem mindenkor „tudományos működésünk terén a legnemesebb, a legtermékenyebb és legtermékenyítőbb szelleműek közé fog számítani“. Grósz Emil az év titkári jelentésében újabb fontos feladatra mutat rá: „Egyesületünk az orvosképzés iránt kevés érdeklődést mutatott. Pedig azok, akiknek hivatása az orvosok oktatását irányítani, vezetni sok tanulságot meríthetnének a gyakorlat embereinek tapasztalásaiból. A látótér szélesítésének eme feladatát úgy a bécsi, mint a berlini orvosegyesületek buzgón teljesítik ... A jövő feladata, hogy működésünk ezen* kiterjesztésére az alkalmas formát megtaláljuk“. Az évben két rendkívüli közgyűlést tartottak, mindkét alkalommal az alapszabályok módosítása érdekében. Az elsőn (május 31) Temesváry indítványa értelmében a választmányi tagok számának emelésével, másodkönyvtárnoki állás szervezésével és a választások meggyorsításának kérdésével foglalkoztak. A másodikon (október 18) az igazgatótanácsra vonatkozó szövegezés megállapítása és az oklevél kiadásra vonatkozó rendelkezés kerültek tárgyalás alá. A módosítások belügyminiszteri jóváhagyása még ez év november 19-én megtörtént. A könyvtár több száz duplumát felhasználva Hőgyes Endre közvetítésével a tanártestületi könyvtárral csereviszonyba lépnek, amelynek révén az állomány örvendetesen kiegészíthető.
