Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
243 Ez évben szerzi be az egyesület első vetítőgépét s ugyancsak ekkor történik meg a telefon bevezetése is. Az esztendő halottai között gyászolja az egyesület levelező tagját Virchow Rudolfot, akinek ravatalára koszorút helyeztet és temetésén Pertik Ottóval képviselteti magát. Az 1903 január 17-i ülés alkalmával avatják fel az egyesület új vetítőgépét, amellyel „a Zeiss-gyárból hozatott és a helyi viszonyoknak megfelelően kiválasztott és alkalmazott készülékkel lehetséges mikroszkópi készítményeket nagy és kisebb nagyításokkal az ernyőre vetni, továbbá diapositiveket és egyéb vetítőképeket bemutatni“. Ez alkalommal Jendrássik Ernő „Klinikai ikonographia“ címmel nagy tetszés mellett vetít diapositiveket és „különféle nagyításokkal a központi idegrendszerből készített metszeteket“.1 Az április 25-i ülésen az ideg és elmekórtani szakosztály elnöksége megbízásából Schaffer Károly tartja az első úgynevezett referáló előadást „A paralysis progressiva kórtana“ címmel. Bókay üléselnök köszönetét fejezi ki az előadásért és abbeli reményének ad kifejezést, hogy hasonló előadások rövidesen a többi szakosztály részéről is1 2 következni fognak. A rákbizottság április 17-i ülésén Dollinger Gyula elnökletével egy nagyszabású, az egész országra kiterjedő rákstatisztika módszereinek megállapításával foglalkozik. Dollinger lelkes munkássága a cél érdekében megnyerte a vallás- és közoktatás- ügyi, a kereskedelemügyi és földművelésügyi miniszterek támogatását, valamint Vargha Gyula, az országos statisztikai hivatal igazgatójának közreműködését. A terv szerint a statisztikát az állatok rákjára is ki fogják terjeszteni. A május 2-i ülésen Dollinger Gyula olvassa fel az előző évi nagygyűlés alkalmával levelező taggá választott Gerster Árpád, a newyorki Mount Sinai kórház magyar főorvosának „A vena portae gyökereinek septicus thrombosisáról és a pylephlebitisről néhány megjegyzéssel a hashártya sepsishez“ című dolgozatát. Az október 14-i nagygyűlés díszelőadását Liebermann Leó tartotta „Üjabb vizsgálatok az enzymekről“ címmel. A december 12-i évzáró közgyűlés elnöki megnyitójában Tauf fér az év folyamán megtartott első „Markusovszky jubiláns 1 A vetítőkészüléket akkor még esetenkint külön szakember kezeli, aki ezért díjazásban részesül. 2 A gynaekologiai szakosztály ügyrendjének 2. §-a szerint: „a szakosztályban megvitatott közérdekű témákat alkalmas módon az orvos- egyesület plénuma elé viszi“. Az elme és idegkórtani szakosztály ügyrendjéből „Amennyiben pedig a megvitatott tárgy közérdekű és tudása az általános orvosi gyakorlathoz kívánatos, annyiban a szakosztály egy e célra megválasztott referense által az orvosegyesület valamely rendes ülésén referáló előadást tartat“. 16*
