Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)

Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)

231

szesége elé a megrostált közérdekű eredményeket terjesztik, hogy azokból mindegyikünk okuljon, bármely tudományszakhoz tartozzunk is.“

Az 1896-ban rendezett ezredéves kiállítás résztvevői között az Orvosegyesületet is ott látjuk s a kiállítás bíráló bizottságától „a hazai orvostudomány előmozdításáért“ elismerő oklevelet is nyert. Szeptember 14—17-ig lezajlik a milleniumi közegészségügyi és orvosi kongresszus is, amelynek megszervezése körül ugyancsak az Orvosegyesületnek voltak nagy érdemei.

Az év a szakosztályok megalakulása szempontjából nevezetes. Január 7-én alakul meg mint első, a Gynaekologikus Szakosztály, amelynek tagjai köréből a szakosztályok felállítására irányuló eredeti mozgalom is kiindult. Elnöke Kézmárszky Tivadar, alelnöke Tauffer Vilmos. Taglétszám: 38 rendes és 5 rendkívüli tag. Már ebben az évben élénk tevékenységet fejt ki (3 előadás, 27 bemutatás). Az egyesület második szakosztálya az Elme-és Idegkórtani Szakosztály, január 25-én alakul meg, elnöke Laufenauer Károly, elnökhelyettes Jendrássik Ernő. Tagjainak száma 35. Az év folyamán 6 előadást, 11 bemutatást tartottak. Harmadiknak a Stomatologikus Szakosztály alakult meg április 15-én. Elnöke Árkövy József, elnökhelyettes Tumovszky Jenő. Taglétszám: 23 rendes, 1 rendkívüli tag. Előadások szánra 3, bemutatásoké 2.

A január 18-i ülésen az orvostudományok további fejlődése szempontjából felbecsülhetetlen értékű felfedezés eredményei kerülnek elsőízben az egyesület elé Hőgyes Endre bemutatásában „Röntgen-féle fotográfiák“ címmel. Az első Magyarországon készült Röntgen-képeket „azon hézagos közlések nyomán,... melyek a napilapok nyomán a kísérleti mód felől napvilágra jutottak“ az egyetem physikai intézetében báró Eötvös Lóránd és Klupáthy Jenő tanárok állították elő.1 E mai szemmel nézve kezdetleges s mégis oly nagyjelentőségű felvételek 1. hüvelykujjnak, 2. ötödik ujjnak, 3. hulla keze egy részletének, 4. chlo- roformmal elaltatott béka képei voltak.1 2

1 Hőgyes E.: Csontváz-photographálás testen keresztül, Röntgen szerint. O. H. 1896, 33—34. o.

2 Valóban látnokinak mondhatjuk ma Hőgyes Endre akkori megállapításait: „Egy tekintet az embryo kéz és láb photographiáira felkelti a gondolatot, hogy e módszerrel a csontosodás időszerinti fejlődését jól lehet majd tanulmányozni és előtüntetni, miután a porczos részletek átbocsát- ják, a csontos részletek visszatartják a Röntgen-féle sugarakat. Nem fog-e lehetni majd ilyen módon a csonttörések gyógyulás menetét is figye lemmel kísérni? Nem szenved kétséget, hogy ez új sugarakkal mikro- photographiai úton a szövetekben physiologiai és pathologikus tekintetben új viszonyok fognak felderíttetni. Nem lehetetlen, hogy ezen új sugaraknak, melyeknek mechanikai tekintetben oly hatalmas szövetpenetráló