Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
228 számban jelentek meg.1 A Bókay előadásához fűződő eszmecsere — ugyancsak több vidéki orvos jelenlétében — a november 3-i ülésen zajlik le s utána Bókay kijelenti, hogy a következő év januárjában újból az egyesület elé hozza a kérdést.2 1895-ben veszi fel az egyesület a főváros nagylelkű adományának utolsó 5000 forintos részletét. A házvétellel kapcsolatos terhek további törlesztése most már teljesen az egyesület vállaira nehezedik. A február 23-án tartott rendkívüli ülés az anyagi egyensúly fenyegető zavarának elhárítására két lehetőséget lát maga előtt. Az egyik az összes kiadások legerélyesebb redukciója, a másik a tagdíj emelése. Utóbbihoz, mint az egyesület tagjainak megadóztatásához csak végső szükségben akarnak fordulni s ezért a kiadások redukcióját viszik keresztül az egész vonalon. A kényszerű takarékoskodást az egyesület évkönyve érzi meg legelőször. A legutóbbi esztendők vaskos évkönyvei helyett ez évben már csak a rendkívüli és a nagygyűlések jegyzőkönyvét, az előadások és bemutatások jegyzékét tartalmazó évkönyv jelenik meg, elmaradnak az ülés jegyzőkönyvek és az októberi nagygyűlés hagyományos emlékbeszédei. A régi kiállítású évkönyvekhez való visszatérés csak 1902-vel veszi ismét kezdetét. Bókay — az ígért január helyett — február 9-én tartja meg változatlanul nagy érdeklődés mellett újabb előadását „A Beh- ring-féle savóval elért eredményeim“ címmel. A március 2-i ülésen Marschalkó Tamás „A venerikus bántalmak terjedése és a prostitutio Budapesten“ címmel tart előadást, amelynek megvita1 A zsúfolásig megtelt teremben az összes budapesti napilap tudósítója is ott szorongott. Tekintettel arra, hogy előzetes bejelentés és engedély nélkül jelentek meg, Réczey üléselnök hivatkozik az alapszabályok azon pontjára, mely szerint az egyesület ülésein csak orvosi szaklapok tudósítói lehetnek jelen. Egyúttal felveti a kérdést: tekintettel a rendkívüli körülményekre, hajlandó-e az egyesület ez alkalommal eltekinteni az alapszabályokban foglalt rendelkezéstől ? Minthogy az egyesület többsége nemmel szavaz, a hírlapírók kivonulnak. Réczey az újságírók részéről a következő napokban több éles hírlapi támadás célpontja lesz. Az október 31-i választmányi ülés az üggyel foglalkozva kimondja „egyesületünk méltóságán alóli dolog volna reputationk érdekében hírlapi polémiába bocsátkozni“ s a november 3-i ülés Réczeynek, akinek „eljárása teljesen korrekt és kötelességszerű volt, amennyiben arra az ülés részéről fel is hivatott“ jegyzőkönyvileg szolgáltat elégtételt. 2 Az egyesület székházát, amelyből ez évben költözik ki a gyógyszerészek testületé, már villany világítja. Az igazgatótanács megengedte a szabadon választható orvosok egyesületének, hogy üléseiket évi 100 korona fizetés ellenében az egyesület helyiségében tarthassák. Ugyanígy a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseinek központi választmánya is engedélyt kap erre ülésenként 5 forint (fűtés és világítás) fizetése ellenében. Az egyesülethez hasonló kérelemmel forduló magyar fül- és gégeorvosok egyesülete a túlterheltségre való hivatkozással már visszautasításban részesül.
