Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
213 ségét, amint azt a január 8-án és március 7-ón tartott választmányi ülések is bizonyítják, amelyeken lakástkereső bizottságot küldenek ki. A bizottság feladatának lelkiismeretesen megfelelve, bejelenti, hogy alkalmas szállás évi bérlete 3000 forintnál semmi esetre sem lesz alacsonyabb. Az április 13-án tartott választmányi ülésen Koller Gyula, a lakáskereső bizottság elnöke előadja, hogy „az Egyesület lakáskérdésének ügye legjobban elintézhető lenne, ha az Egyesület a Szentkirályi-utca 21. szám alatt levő s igen előnyös feltételek mellett áruba bocsátott kétemeletes házat megvenné. Előleges számításai szerint az Egyesület vagyoni viszonyai ezt lehetővé tennék“. Laufenauer Károly indítványozza, hogy mielőtt e kérdésben bármi is történnék, a bizottság tagjai tekintsék meg a szóbanforgó épületet és tapasztalataikról számoljanak be az egyesületben. A megtekintés határidejéül április 15-ének d. u. 5 óráját tűzik ki. Az április hó 25-i választmányi ülés tovább foglalkozik a kérdéssel. Az épület megtekintése után a többség a ház vétel mellett foglal állást, közöttük elsősorban Korányi elnök,aki kijelenti: „Az egyesületnek egy bizonyos positioja van a fővárosban, az ország orvosi köreiben s ezen positioját csak emeli azon körülmény, ha anyagi áldozatra is képes. De egyéb tekintetek is számbajönnek. Egy és fél év előtt azon tervvel is foglalkoztak, hogy higiénikus múzeum alapíttassék s az Orvosi Könyvkiadó Társulatnak is nagyobb helyisége legyen. Mindez a bérletben nem lenne kivihető. A házvétel fordulópontot képez az egyesület életében s ez tekintélyét is növelni fogja kifelé“. Markusovszky is helyesli a tervet, bár megjegyzi, „hogy óhaja lett volna, miszerint az egyesületnek valami tág téren imponáló háza lenne, de míg ez a cél elérhető, a kérdéses ház jól megtenné a kívánt szolgálatot“. Gondos további tárgyalások s a költségvetés elkészítése után a május 13-án tartott rendkívüli közgyűlés két szavazat híján egyhangúlag elhatározza, hogy a Szentkirályi-utca 21. szám alatti házat megveszi. A tulajdonos Fischl L. és G. cég, illetve ennek megszűnte után a cég beltagjai: dirsztai Dirstay László és dirsztai Fischl Béla 48.000 forintot kértek az épületért. A ház 172 négyszögölnyi területen fekszik s az akkori hivatalos becslés szerint maga a telek 20—24.000 forintnyi értéket képvisel. Kétemeletes, azonkívül kertje is van, ami az idővel esetleg szükségessé váló további terjeszkedést is lehetővé teszi. A földszinten a kapu kétoldalán két-két lakás van, amelyek közül a jobboldali könyvtár és olvasószoba lehetne, a baloldali a gyógyszerészek helyiségeivé1 és az egyesületi szolga lakásává lenne átalakítható. A gyógyszerészek ugyanis kötelezték magukat arra, hogy házvétel esetéi az új épületben legalább három évig mint bérlők megmaradnak.
