Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
214 Az I. emeleten három nagyablakú, magas mennyezetű terem, mellette két kisebb, alacsonyabb mennyezetű, egyablakú szoba van, amelyeknek célszerű átalakításával 18 méter hosszú, 6.5 méter széles, 7 méter magas, 120 D2 méternyi területű ülésterem áll majd rendelkezésre. A II. emeleti lakást továbbra is meghagyják évi 1000 forintért, az eddigi bérlő Szunyogh képviselőnek,1 a többi lakónak felmondanak, de tervbe veszik, hogy a souterrain helyiségeket ugyancsak bérbe fogják adni. Az egyesületnek a házvétel céljára 30.000 forint állott rendelkezésére, a vételárhoz még szükséges 18.000 forint, valamint az átalakítás és berendezkedéshez szükséges 7000 forint előteremtésére, a június 13-i választmányi ülés határozata értelmében — az Első Magyar Általános Biztosító Társulatnál 25.000 forintos jelzálogkölcsönt vesz fel igen előnyös feltételek mellett. A házvétellel kapcsolatban meghatóan nyilatkozik meg újból a tagok áldozatkészsége is s a június 4-én tartott igazgató- tanácsi ülés kimondja, hogy a május 13-án tartott rendkívüli közgyűlés határozatát megvalósítva, Korányi ajánlatára márványtáblát állítanak fel „a ház valamely kiváló helyére, például az ülésteremben vagy a bemenetelnél“, amelyre a házvételt elősegítő adományozók nevét fogják bevésni és megörökíteni az utókor számára. Ugyanakkor elhatározzák, hogy a házszerzés rövid történeti áttekintésének megírásával Pertik Ottó és Moravcsik Ernő Emil titkárokat megbízzák s azt elkészülte után a tagok között szétosztják. Ivánchich-ot az egyesületnek jótevőjét levélben értesítik a házvételről és a házfelavató ünnepélyre is meghívják, mint az egyetlen még életben lévő alapítótagot, aki azonban betegsége miatt azon nem vehetett részt. Az igazgatótanács a házvétel után foganatosítja a megelőző év március 1-én tartott rendkívüli közgyűlés határozatát, amely szerint házszerzés esetében leendő házában az Orvosi Körnek, az Orvosi Segélyegyesületnek és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók állandó központi bizottságának szívesen fog helyet adni mérsékelt díj fejében, de helyet biztosít, mint azt már a múltban is tette, a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak és a Gyógyszerészek Körének. Ugyanígy gondoskodni fog a megalapítandó közegészségügyi múzeum elhelyezéséről is. A testvéregyesületek közül legelőször az Orvosi Kör és az Országos Orvosi Segélyegyesülettel jött létre a megállapodás, amelyek a tulajdonjog elismerése fejében évenként 1—1 aranyat s minden egyes ülésért egyéb költségek (fűtés, világítás) címén 5 forintot tartoznak fizetni az egyesületnek. Az Országos Gyógyszerész Egyesület csakugyan csak 1894-ben költözött ki az egyesület székházából. 1 Szunyogh képviselő csak úgy volt hajlandó a bérletet továbhra is fenntartani, ha az egyesület lakását újratapétáztatja. A házügyi bizottság ennek szükségességéről meg is győződött s az öt szobát 150 forintért kitapétáztatta. /