Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)

Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - IV. A szabadságharc leveretésétől a kiegyezésig (1849-1867)

145

tott közgyűlés vehette fel a tagok sorába, barátjával, az egyesület későbbi elnökével, Hirschler Ignáccal együtt.1

1851-ben több ülésen keresztül foglalkoznak a phosphor- nekrosis kérdésével s június 7-én annak meggátlása érdekében felterjesztést intéznek a helytartótanácshoz.

Semmelweis

(A Budapesti Kir. Orvosegyesület orvostörténetim múzeumában Őrzött, 1858-ban készült, alig ismert fénykép után. Irsai Artur ajándéka)

Égetően fontos volt az egyesület szempontjából a lakáskérdés megoldása. Az elnököt meg is bízták, hogy valamely intézetnél próbáljon puhatolódzni ebben az irányban. Így kerül az egyesület 1851 október 14-én szívességből a „Magyar Tudós Társaságinak akkor még az Úri-utcában1 2 (Trattner-Károlyi1 Korbuly Gy.: Semmelweis és a Budapesti Királyi Orvosegyesület, Budapesti Orv. Újság, 1938. 277—279. o.

2 Ma Petőfi Sándor-utca!

10