Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - IV. A szabadságharc leveretésétől a kiegyezésig (1849-1867)
146 ház) levő helyiségébe,1 ahol 1856 április 24-ig marad. Sajnos, elegendő hely hiányában könyvtára hozzáférhetetlenül továbbra is a Nemzeti Múzeumban kellett, hogy maradjon.1 2 így folytatja az egyesület közhasznú és tudományos tevékenységét 1852-ben is. Április 8-án — gyógyszerészek bele- vonásával — emlékiratot készít az osztrák gyógyszerkönyv tárgyában, miután a kérdéssel megelőzően üléseiben foglalkozott, október 14-én pedig az orvosi díjszabás ügyében. Augusz Antal alhelytartó leiratának megfelelően (szeptember 12) foglalkozik a mérgek és titkos szerek árusításának, kezelésének kérdésével is. A tudományos előadások közül kimagaslik Balassa előadása, aki (december 1-én) kedvenc tárgyköréből számol be ismét „sikeres orrszárnyképzés esetéről“. Az üléseknek a további évek folyamán is feltűnően erősebb látogatottsága Balassa előadásai alkalmával, élénken tükrözteti vissza az előadó páratlan tekintélyét és népszerűségét. 1853 február 15-én az ásványvizek eladásának szabályozása ügyében alakít az egyesület bizottságot, május 31-i ülésén pedig Augusz alhelytartó felszólítása értelmében azzal a kérdéssel foglalkozik, miért olyan nagy Pestnek főleg a gyermek- halandósága és milyen módon lenne ez kisebbíthető. Mindkét esetben feljuttatja alapos szakvéleményét a hatóságokhoz. Az október 14-i nagygyűlésen kimondják, hogy az egyesületen belül két szakosztályt fognak felállítani, egy elméleti és egy gyakorlati gyógytudományit, amelyeknek külön elnökei és titkárai lesznek. Ezzel az intézkedéssel az egyesület működésének fellendülését remélték elősegíteni s december 1-én Hirsch- ler előadása nyitja meg a szakosztályozandó előadásokat. A nagygyűlés másik határozata az eddig 6 forintra leszállított tagdíjat ismét a régi 12 forintra emelte fel. Az 1854—55. években az ülések nagy részét a járvánnyal kapcsolatban ismét a kolera kérdése foglalkoztatta. Az 1855 október 30-án megtartott évi nagygyűlésen merül fel újra a saját helyiség bérlésének gondolata, főleg azért, hogy a tagok számára olvasótermet is állíthassanak fel. A tárgyalások eredményeképen költözik az egyesület 1856 április 25^én 1 A Magyar Tudományos Akadémia palotája csak 1860—64-ben épült fel Stüler Ágost porosz építész tervei szerint. 2 „. .. ihre Büchersammlung und Möbeln in einem Saale des Museums untergebracht sind ... jeder Benützung beinahe unzugänglich ...“ (Wien, med. Wo., 1855, 141—142. o.) i
