Strihó Gyula: A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület története 1887-1897 (Budapest, 1897)

III. Rész - IV. Fejezet. A választmány, az igazgatóság tevékenysége

15 az egyesület egész szervezete, összes alkotása az igazgatóság tevékenységének eredménye. A tárgyak előadója rendszerint az igazgató; a szorosan vett administrativ tárgyakat azonban e. titkár adja elő. B) A választmány. A választmány az ellenőrzésre lévén hivatva, ezen fel­adatát lelkiismeretesen teljesítette. Tevékenysége közben — feladatához híven — soha­sem tévesztette szem elöl az egyesület anyagi helyzetét és erejét és az igazgatóság előterjesztéseit rendszerint ezen szem­pontból vette különösebben birálat alá. Ezért volt ülésein oly fontos szerepe az e. pénztárosnak, a ki sohasem mu­lasztotta el rámutatni arra a határra, a melyen túlmenni, — nézete szerint — a kiadásokkal összekötött alkotásoknál nem volt szabad. Ezen határt a választmány tiszteletben is tartotta és nem hagyta figyelmen kívül azt az elvet, miszerint pénzügyi téren zavarok felidézése gondosan kerülendő s nem egyszer megállította, a pénzügyi helyzet kényszere alatt, az igazgató­ságot olykor talán nagyon is gyors ütemben haladó tevékeny­ségének utján és egyes, különben igen fontos, feladat meg­valósítását, milyen volt pl. a »Vizből-Mentés«, évek sorára osztotta be. A választmány, az igazgatóság ülései és határozatainak száma (1. 3. mell.). Az igazgatóság és választmány tevékenységével kapcsolat­ban az alapszabályok módosíttattak. Ugyanis az alapszabályok 17. §-a eredetileg igy szólott: »A választmány 50 férfi tagból áll. Elnöke az I. alelnök; ennek akadályoztatása esetén a II. alelnök;« a 22. §-a pedig (.Igazgatóság) : »Elnöke a II. alelnök, a ki az üléseken a tárgyalásokat vezeti.« Ezen rendelkezésekhez képest az e. elnök mintegy csu­pán jelen lehetett az üléseken, de azok határozataiba be nem folyhatott. Az egyesületi elnök ez által úgyszólván tétlenségre kárhoztatva érezte magát egyrészt, másrészt pedig kijelentvén, A pénztáros szerepe. 3. melléklet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom