Dr. Bókai Árpád tanítványainak dolgozatai
Rottenbiller Ödön dr.: Anipyrin pótszerek
2 DR. ROTTENBILLER ÖDÖN tivitist, az. u. n. a trop in-conj unctivitist hozhatja létre azután a huzamosabb használatnál jelentkező follicularis conjunctivitis, végül pedig a szerencsére csak ritkán észlelhető, de szemklinikákon előforduló általános atropin intoxicatio, a belszemüri nyomás emeléséről nem is szólva, mely mindenhol ott, hol a belszemüri nyomás amúgy is növekedett: alkalmazását ellen- javalja. A legújabb mydriaticum jelenleg a scopolamin, melynek általános élettani tulajdonságairól számos és kiterjedt állatvizsgálataim alapján a következőkben fogok beszámolni. A) Vegyi rész. A scopolamint először Bender C. J. állította elő, midőn körülbelül 100 kgr. Scopolia atropoides1) gyökeret dolgozott fel; és mégis előállításának tulajdonképeni érdeme a marburgi Schmidt E. nevéhez fűződik, mert ő ismerte azt fel a Bender által neki küldött l-5 cm. hosszú és 1 cm. széles kristályban.2) Még mielőtt a marburgi Schmidt közölte volna a scopolaminről tapasztalatait, 1881-ben végre tisztázva látszott lenni a Solanaceákban előforduló sok alkaloid-féleség. Ladenburg vizsgálatai nyomán a csucsorfélékben három egymással isomer mydriaticum fordul elő; és pedig : 1. Atropin C17H23N03, mely tropasavra (C9H10Os) és tropinra (C8H16NO) hasad. 2. Hgosciamin C17H23N03: ugyancsak tropasavra és tropinra hasad. 3. Hgoscin C17H23N03, tropasavra és pseudotropinra (C8H16NO) hasad. Ezen Ladenburg-féle nézet, illetve tapasztalat többé-kevésbé általános helyeslésre talált, addig, mig 1892-ben Schmidt új álláspontját nem ismertette. Szerinte a hgoscin, mint praeformált alkaloid létezése nem valószínűtlen ugyan, de miután létezését nem látja bebizonyított- nak, helyébe a scopolamint tette C17H21NO„ képletével. Az impulsust a hgoscin létezésének megtámadására (Ladenburg- féle értelemben) épen a Scopolia ak'opoidies gyökereinek vizsgálata adta. Ezenközben nem csupán a Bender-féle hyoscinhydrobromid-ról derült ki ‘) A Scopolia fajok közül ismertek még : a Scopolia lucida, hazájára nézve japán származású, de Ausztriában is előfordul. Langaard fedezte fel és állította elő belőle a rotoine-t. Duckwort és Dunstant mutatták ki. hogy hyosciamint és hyoscint tartalmaz. Továbbá a Scopola japonica és lurida. Utóbbi a Himalaya hegységen és Nápoly környékén honos. 2) V. ö. Über Scopolamin. v. E. Schmidt. Archiv d. Pharm. 1892. 230 k. 2070. o
