Dr. Bókai Árpád tanítványainak dolgozatai
Rottenbiller Ödön dr.: Anipyrin pótszerek
A SCOPOLAMIUUM PHARMAKOLOGlÁJA 3 az, hogy tulajdonképen nem más, mint scopolamin, hanem a kereskedésben levő különféle hyoscinsókról is bebizonyult,1) hogy nem egységes praeparatumok. Az ennek kapcsán megejtett tudományos buvárlatok eredményeként jelent meg E. Schmidt *) scopolaminról irt tudományos dolgozata, melynek eredményei a következőkben összegezhetők : A scopolamin a Scopolia atropoides gyökerein kívül a Hyoscyamus magvakban, bizonyos Duboisia levél fajtákban, az Atropa Belladonna gyökereiben, igen kis mennyiségben a maszlagos redőszirom (Datura Stram- monium) magvaiban és valószinüleg egyéb, ugyancsak mydriasist okozó növényi alkatrészekben is előfordul. A scopolamin nem azonos a Ladenbarg-féle hyoscinnal,1 2 3) hanem egy más, összetételére nézve az eddigi mydriaticumtól elütő basis. A forgalomban levő hyoscin készítmények lényegileg a C,7H21N04 hasisnak sóiból állanak, nem pedig az atropin és hyoscyamin egy-egy iso- merjéböl. A Scopolia atropoides gyökeréből előállítható szabad basis (C17H12 N04 -f- H.,0) a levegő behatása alatt el nem málló, átlátszó, jókora (borsónyi) kristályokból áll, melyek vizben csak kissé, de alkoholban, aetherben, chloroformban és hig savakban igen könnyen oldhatók. Alkoholos oldatai alkalicus magatartásúak. A levegőtől elzárva, 59°-nál színtelen folyadékká lesz, mely hosszabb eltartás után sem veszi fel eredeti kristályos alakját. Kénsav fölött tartva — súlyveszteség mellett — színtelen, amorph, teljesen átlátszó, üvegszerü tömeggé alakult át, mely legalább ez ideig még újra kristályosítható nem volt. A vásárolt hyoscinum hydrobromicumból nyert, illetőleg, előállított szabad basis, mindvégig megtartja folyékony, szörpsürüségü halmazállapotát, sőt a kristályosodásra még akkor sem mutat hajlamosságot, midőn szép, a Scopolia atropoidesböl előállított kristálykákat adnak hozzá. Analizálás után az utóbbi készítmény is C17H21N04-nek bizonyult. Schmidt a scopolamin alkaloidnak többféle sóját állította elő. Ezek a következők : a) Scopolamin-aranychlorid: C17H21N04HC1 . Au Cl3. E kettős aranysó forró sósavas vízből fényes, 2—2 cm. hosszú, meglehetősen vaskos tűkben kristályosodik ki, melyek szélükön jellegző fűrész- vagy fésüszerü 1) V. ö. Ladenburg: Über das Kyoscin Ber. d. deutsch, ch. Gesellschaft 1892. 2601. o. («Das Hyoscin des Handels enthält bisweilen Scopolamin»). 2) E. Schmidt: Über Scopolamin (Hyoscin) Archiv d. Pharmacie, Bd. 230, pg. 207. 8) V. ö. Ladenbarg: Über d. Hyoscin. Ber. d. deutsch, ehern. Gesellschaft 1892. pag. 23. 1*
