Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
XXXVII ladekok mosassanak le, mielőtt beléjük veszedelem nélkül uj barmokat szállítanánk. IV. FEJEZE T. II. Ragarinly által terjedő járvány nemű nyavalyák. Mar bádog, Fodros gyomor száradása, vagy marhapestis. 27. §. Ä fodros gyomor száradásáról 's keletkezéséről. A’ szarvasmarhák dögnyavalyája (közönséges marhadög, fodros gyomor aszálya , gyomordög, marhapestis, szarvas marhák ragadványos hagy- inázaj*') egy a’ leggonoszabb és pusztítóbb járvány, melly nálunk többnyire ragadály által támad és terjed; leginkább összetódult kártékony behatása okok mellett, de minden megelőző fertőztetés nélkül is keletkezhetik ’s ez állal aztán tovább harapóbzik. A’ ragadó mirigy közönségesen idegen , főleg távol tartományokból jövő szarvasmarhák által hozatik be, aztán mindenféle, hol csak szarvas- marha találtatik , rendkívüli sebességgel elterjed, s ha csak legczélszeriibb elkülönző rendszabályok nem tétetnek , rövid idő alatt egész tartomány összes barmait is elseperheti, mert a’ megbetegülteknek legnagyobb részét bizonyosan mindenkor előli. E’ nyavalya csak a’ szarvasmarhát támadja meg; de ennél kivétel nél- kiil öreget ifjat, a’ legkülönbözőbb fajúkat és testalkatúkat, hízottakat és soványukat, erőseket és gyengéket , legelőn épen úgy mint istáiéban, mihelyt egyszer a’ fertőztetésnek kitétetve vannak. 28. §. A' gyomordög ismertető jelei és lefolyása. A’ betegség lefolyása alatt bizonyos időszakokat lehet észrevenni, mellyekben különböző, világosan szemlélhető változások tűnnek fel. Ezek következők: 1) A’ fertőztetés vagy a’ nyavalya előjelenségeinek időszaka; 2) magának a’ betegség kiütésének időszaka; 3) növekedésének; 4) fő fokának és alábbszállásának időszaka a’ felgyógyulásig, vagy halálos kimenetelig. Első időszak. Az első időszak a’ megtörtént fertőztetéstől, vagy más egyéb ártalmas behatások által nemzett élső nyavalyanedvtől kezdve, a’ betegség valóságos kiütéséig 6—8 nap közét teszi. Mivel azonban ez idő alatt semmi szembetűnő változást nem veszünk észre, közönségesen a’ betegség valódi kitöréséig a’ barmokat egészségeseknek tarjuk ; ha azonban a’ már megesett elragadásról gyanúnk van ’s az állatokra igen szemesen vigyázunk , még is tapasztalhatunk már ez idő alatt is némelly jeleket, mellyek hihetővé teszik, hogy a’#fertőztetésnek vagy más káros hatású nyavalyátszülő ártalmaknak előre kellett munkálniok. Az állatok ugyanis komoran, resten és leverten állanak, járásuk ingadozó; ha feléjök közeledünk, gyakran szilajoknak, öklelőzőknek és dühösködőknek mutatkoznak. Ötödik hatodik nap felé néha süket, mély hangon egyet egyet köhentenek; szemök fényes és meredt; étvágyuk majd igen nagy, majd igen csékely; a’ fejős tehenek rendes mennyiségnél egyszer több ') Szász-rétii-patzel-száradás.
