Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
XXX okát találhatnék , azonkívül, melly az időjárásnak sajátságos minősegében keresendő. Némellykor már ragadósnak is mutatkozott, igy tehát fer- tőztetés által is terjedhet; habár ez csak igen ritkán es csak legforróbb évszakokban történni szokott is. A’ száj-fájás, ha különben szelid természetű, többnyire magától gyógyul meg ’s a’ betegség minden különös ségély nélkül önkényt elmúlik. Ha az orr és szájhártya nagyon forró és igen veres, a’ lélekzés pedig sebes és nehéz , akkor érvágás, klistirek ’s nehány adag konyha-vagy csudasó, kevés salétrommal és büdöskővel keverve igen használatos. A’ száj viz-, méz- és sósavany vegyítékkel gyakran kimosatik, vagy ugyan ezekből, kevés liszt által nyaladék készítetik ; egy botra tekert pamacsot aztán jól megnedvesítvén , vele a’ száj naponként három, négy ízben kitisztítatik; igy a’ hólya- gocskák hamarább kifakadnak, meggyógyulnak s az állatok rövid idő múlva ismét rendes eledelökre visszatérhetnek. Néha azonban semmi különös orvosságra nincs szükség, hanem csak arra kell ügyelni hogy a’ beteg marhának igen lágy és könnyen emészthető eledel ’s állott viz , mosadék és só adassék. Nagyobb hólyagokat fel kell nyitni, az apróbbak magoktól fakadnak fel. De ha csúnya szinü és szalon- nás felületű fekélyek mutatkoznak, ezeket főtt zsályalével kell kenegetni, mellybe liszt és kámfor vegyítetik ’s a’ fájdalom miatt nem ehető állatoknak italul gyakran lisztes és korpamoslék adatik, hogy addig is, míg rendes eledeleikre visszatérhetnének, némi táplálékuk legyen. Ha a’ szájbeli meztelen sebek és rágás közbeni fájdalmak miatt kemény és száraz eledeleket még tovább sem fogadhatnának el; úgy lágy de tápláló eledelekkel, p. o. főzött répával, burgonyával, apróra vágott és léforrázott zöldséggel, úgymint: finom, édes fiível, lóherével, saláta-és káposztalevelekkel, vagy darával és áztatott kenyérrel tartassanak. Mihelyt a’ járvány szájfájás egyes állatokon tapasztaltatik, rósz időben a’ barmok hon hagyassanak ’s csak kedvező napon haj-tassanak jó legelőre ; harmattól, dértől, esőtől, idő viszontagságitól, penészesés férgek által elrontott’s bemocskolt eledeltől őriztessenek. Mennyire lehet, az e- gészségeseket a’ betegektől távoztatni, ’s általában mennél lassabban halad a’ betegség, gondos elkülönzésre annál inkább ügyelni kell. A’ betegek körül használt istálószereket, edényeket ’s a’ t. sem kell egészségekhez vinni soha. Szájfájásban szenvedő állatok tejének , vajának , húsának használatát elővigyázatul el kell tiltani, mert ez már gyakorta káros következeteket szült, kivált ha ugyanazon időben lépfene is uralkodott. Néha a’ szájfájással együtt a’ marháknak tölgyök in gyuladásba jő , és megdagad ’s rajta 24 — 36 óra alatt apró hólyagocskákból álló bőrküteg támad, ezek aztán meggenyednek ’s elszáradnak, de néha fekélyesek is lesznek és huzamosb ideig tartanak. Első esetben gyakran az által is meggyógyulnak, ha a’ tölgyek tisztán és melegen tartatnak . nagyobb feszülésnél és fájdalmaknál lágyító írak használnak, különösen tojásszék kámforral; hosszabban tartó , eves fekélyeknél gyengéden összehúzó szerek, zsályaforrázat, mészviz ’s a’ t. alkalmazandók. dj Járvány körömfájás. 23. §. Járvány lábfájás. A’ Járvány lábfájás (sántikálás, körömméreg, körömyyuladásj szarvasmarháknál , juhoknál és sertéseknél járványként jelenik meg, ’s a’ kör
