Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
XXXI mök felett (a’ koszorún) vagy körömhasadékban némi gyuladványos daganattal vagy hólyagos pottogzással üt ki. Hason módon támad, mint a’ szájfájás , sokszor ehez csatlakozik, vagy csupán egyedül áll elő ’s az év külön szakaiban, főleg pedig nyáron és őszszel uralkodik. E’ nyavalyának közönséges előjelei: szomorúság, megcsökkent étvágy, lassúbb kérődzés, öregbedett testi melegség. Egy vagy két na]» múlva egy vagy több lábnak végrészei rendkívül érzékenyek és annyira fájósak lesznek, hogy az állatok huzamosan nem állhatnak, azért lábaikat váltogatva majd felemelik majd leteszik ; mozgás közben sántítanak, szokásukon kivül többet feküsznek, ’s ha felkelni, vagy menni kényszerítetnek , beteg lábaikkal igen vigyázva és halkal lépnek. A’ körmök, kivált a’ koszorúnál igen érzékenyek , forrók és dagadtak ; ugyan itt nyomás vagy lépés alatt különös fájdalmak mutatkoznak; továbbá apró hólygaocskák kelnek rajta, mellyek azonban sokszor észre sem vétetnek, három vagy négy nap alatt meggenyednek ’s kivált hiányos vagy elmulasztott gyógyítás mellett, ’s ha az állatok erőszakosan hajtatnak és a’ betegség okai különösen pedig a’ körmökre hatók el nem hárítatnak, fekélyekként tovább harapódznak ’s a’ belső husfalat úgy elrongálják, hogy az egész köröm elválik ’s leesik. Juhoknál, mellyeket a’körömfájás sokkal gyakrabban látogat, mint a’ szarvas marhákat, rendesen távolabb állanak egymástól a’ beteg körmök; a’ szarurészek, kivált a’ hasadék felé megszáradnak ’s szálkások lesznek; felül a' hasadék szegletében élesebb vörösség ’s némi nedv vétetik észre; a’ juhoknál e’ helyen találtató nyílás nagyon tág ’s némi vastag, turónemíi test dudorodik ki belőle, mellyet könnyen ki lehet nyomni; gyakran tapasztalhatni azt is , hogy a’ körmök igen megnőnek, meghosszabbodnak, ’s hegyeik fel- vagy beféle görbülnek. Illyenkor a1 juhok, ha ugyan még hátul- só lábaik épek többnyire első térdeiken nagy bajjal csúszkálnak. Ezen fekélyekben nagy hőségkor pondrók is kelnek, a’ juhoknak lábaik pedig nem ritkán annyira megrongáltatnak, hogy végső izeik egészen átrágatván, lehullanak. A’ fájdalom vagy az első , vagy a’ hátulsó lábakat, vagy valamennyit egyszerre támadja meg , úgy hogy az állatok , rájok állani nem képesek ; némellykor ugyan azon darab marhának lábait egymás után támadja meg a’ betegség, úgy hogy folyama igen hosszadalmas lesz, főleg ha még rothasztó láz is járul hozzá ’s az izekben és a’ körömház alatt mélyebb fekélyek keletkeznek, mi aztán a’ rá következő általános elgyengülés és rothadó feloszlás által gyakorta halált is hoz ; rendes lefolyása szerint azonban a’ nyavalya 14 nap alatt szokott végződni. A’ körömgyuládás gyógyításához megkivántatik, hogy mingyárt eleinte, mihelyt a’ nyavalyának első jeleségei a’ sántikálásból észrevételnek, a’ körmök kellőleg megvizsgáltassanak ’s tisztítassanak, a’ felszakadt szaruszálkáktól és minden idegen nemű testtől megszabadítassanak, azután a’ beteg állatok nyugalomban, mérséklett inelegü istálóban hagyassanak, ’s lágy alommal bőven elláttassanak. Ha e’ láb alsó részei nagyon forrók, a’ daganat pedig igen feszült és fájdalmas, a’ körmöket gyakran lenmag vagy mályva és szénamurva főtt levében kell föröszleni, vagy pedig ezzel nedvesített rongyokkal borongatni. De ha fekélyek támadnak, hogy hirtelen jól meggenyedjenek , terpentinolajban felolvasztott kámforral, vagy kám- forrból, tojásszékből, terpentinolajból és gyantaporból készített irral kell kenegetni; azután pedig a’ lábakat főtt zsálya- vagy ürömiével melengetni.
