Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
XXYII kell. Az elhullott sertések bőröstül együtt mélyen elásandók 's földdel jól betemetendők, és általában legkisebb részöket sem kell haszonra fordítani. Az ólakat, mellyekben betegek tartattak, mielőtt egészségeseket eresztenénk beléjök , szorgosan ki kell mosni és hosszabb ideig szellőztetni. b) Nyelvfenne és ínypokol var. 20. §. Nyelvfene. A’ nyelvfene (nyelvrák, pestises hólyag) felette gonosz és raga valya a’szarvasmarháknál, melly a’ szájban ’s különösen nyelven kezik, jelesen ezen fenés hólyagok ’s ezekből nagy és tovább harajwídzó fekélyek támadnak. A’ nyelvfene ugyanazon okokből származik, mellyekből a’ tályog, leggyakrabban pedig mocsáros vidékeken , tartós hőség és szárazság alatt , tiszta ivóviz szűkében, ’sott, hol a’ marhák nedves legelőn hálnak. Ha azonban egy darab marhánál akármi okból is kiütött, akkor olly hirtelen terjed el, hogy szinte pestisként dulong. Többnyire e’ nyavalya is hirtelen és minden előlegés jelenségek nélkül ront be. Az állatok nyugtalanok és szorongok , szemük veres és tüzes lesz, hőségük nő ; szájokból sok nyál foly; nyelvök dagad, forró, nyállal és takonynyal fedett; egyszersmind a’ nyelv töve felé , néha elején és szélein, sőt még a’ száj egyéb részein is fejéres , sárgás vagy kékes hólyagok támadnak, mellyek egy borsónyiról diónyi nagyságra növekednek. Mennél kevesebbek ezek, annál nagyobbak; néha pedig a’ nyelven csupán egyetlen feketés kék hólyag szemléltetik. Alennél feketébb ez, annál veszedelmesebb. Nemi csipős maró ev van benne, melly az alatta eső részeket hirtelen megemészti; ha ezt a’ hólyag felpattanása után az állat elnyeli , akkor a’torkot, gyomorszáját és gyomort is megtámadja, fájdalmas köldökcsömört, haspuffadást, és félelmes szorongást okoz; a’ nyelvet sokszor úgy összemarja, hogy egész darabok hullanak ki belőle. Míg a’ hólyagok ki nem fakadnak, folyvást esznek az állatok , úgy hogy egészségeseknek látszanak , de akkor aztán a’ nyavalya hirtelen elha- talmazik, rendkivül forró, gonosznemii és ha jókor segély nem érkezik , hamar öldöklő lesz. Néha a’ hólyagok keletkezésétől fogva már első 6 vagy 12 óra alatt egész nyelv ’s a’ száj egyéb részei fenébe mennek által, ’s akkor reszketés, rángatózás, nagy szorongás, alfél puffadás és heves gyomorgörcsök közt egy negyed vagy fél óra alatt a’ halál is békövetkezik. Noha a’ nyelvfene igen veszedelmes, mégis gyógyítható , ha szükséges segély haladék nélkül alkalmaztatik ’s a’ fenés hólyagok elég jókor, azaz, mihelyt felfúvódtak, felnyittatnak és kiüríttetnek. Alihelyt tehát a’ nyavalya csak egy darabnál is mutatkozott, tüstént a’ többi gulya-vagy istá- lobeli marhákat is éjjel nappal több Ízben szorgalmasan meg kell nézegetni, ’s kivált szájok üregét, melly peczkelő által nyitva tartatik , igen szemesen megvizsgálni. Ila hólyagot találunk , lefelé tartatik az állat nyaka és feje, nyelve vigyázva kihuzatik, a’hólyag éles késsel felvágatik ’s egy pléhka- nállal vagy lapátocskával tövestül együtt levakartatik ’s a’ seb vízzel és egy kevés eczettel kitisztíttatik. A’ fekélyt, melly aztán a’ nyílt helyen képződik , naponként főtt cseriével, mellybe egy kevés kén vagy sósavany és égettbor vegyítetik , többször ki kell ecsetelni; az apró hólyagok nem metszetnek fel, hanem csak egy darab durva gyapjúszövettel, melly elébb só- savanyba és mézbe mártatik, vérig dörgöltetneh , szinte igy a’ száj is só- savanynyal és mézzel gyakorta kiöblittetik.
