Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/4 (Budae, 1861)
Continuatio altera regiminis imperatoris ac regis Francisci (II.) I.
43 tartsanak szájokban ’s rágogassák néhanéha, vagy eggy darabka gyömbért, vagy Orvosi-Kálmoszt, fahéjjat (Cinnamomum, Zimme0, (Vetlchenwur*) , Narancs héjjal, vagy babéri, fejér borsot, zsályát, borókamagot, köménymagot, ánizst, ’s a’ t. Regvei és estve pedig igyanak eggy findsza theát, melly czitromszagú melisszábül, fodormentából, gyökönke-gyökérből (Baldrianwurzel) , kissebb orvosi székfübül (Chamillen) ’s a* t. készülhet, ’s használlyanak ásvánv-gőzökot-is (5. §.); az-is tanácsollatik illyeneknek, hogy hordozzanak magoknál eggy darabka kámfort, vagy Chlórmészt, vagy pedig eggy palacz- kocska anya-ecztet (Radical-Essjg) , és ezeket gyakrabban szagolgassák. II. Azon óvószerek, mellyeket, mi helyest a’ Cholera meglep valakit, tüstént elő kell venni. 15. §. Ha valamelly helyen, vagy ennek szomdszédságában a’ napke'eti Cholera kitört, tüstént minden támadó betegség-eset gyanússá válik, és az illető felekezetek által az Elöljáróságnak terhes felelet alatt azonnal béjelentessen, !s egyszer’smind az Orvosnak-is megjelenése és segedelme eszközöltessen. 16. §. Különös óvásokat kell tenni haladék nélkül, mihelyest a’ betegségnek első kezdetei valódi Cholerára mutatnak. Illy’ jelenetek pedig e’ követ- kezendök: nyomattatás’ érzése, öszveszoríttatás, és fájdalom a’ szívgödrébe; szédölgés, főfájás, és hirtelen hatalmat vevő elgyengülés; ímelgés gyakortábbi fuldokló fojtogattatással; gyakortai, a’testnek fájdalmas, és a’ bélek’ alsórészét égető , vizenves hasmenések ; közönségesen igen gyakor hányás , melly által vizenyes, fejéres, többnyire szag és íz nélkül való, ’s csoportos öszve-álló nyálka darabokkal vegyült hígság hányattatik-ki; égető szomjúság; megnehezedett lélegzet gyakortai sóhajtással, vagy aggodalommal, és gyenge, szokatlan hanggal; a’ kezeknek és lábaknak elhidegülése, fájdalmaknak, szaggatásoknak, és görcsnek ugyanazokban érzésével; az orcza beesik, ’s elváltozik; a’ szemek gödreikbe bé-esnek, és az érverés alig érezhető. 17. §. Ha e’ csak most jelentett esetek ’s jelenségek közül némellyek, vagy többek-is mutattyák magokat, tehát a’ beteget azonnal el-kell választani a’ famíliának egyéb tagjaitól; csak ama személyek, inellyek az ö ápolgatására szükségesek, maradhatnak közel öhozzája, midőn a’ többiek házi-foglalatosságaik után látnak. Terhes felelet alatt van azonban megtiltva illy’ ház’ lakosinak , efféle házbul eltávozni, vagy akármi-módon magokat azon helység’ lakos- sai közé elegyíteni, még csak a’ Felsöség ez eránt további rendeléseit a’ kör- nyülállások szerént meg-nem teendi; tilalmas egyszer’smind más e’ házhoz nem tartozóknak is beeresztése. 18. §. Hogy e’ nyavalyánál, melly hirtelen segedelmet kíván, az Orvosnak megjelenéséig se mulasztattasson-el semmi-is, tüstént olly’ eszközökhöz kell nyúlni, mellyek által 1) a’ test hamar felmelegíltessen, 2) a’ bőrnek megszűnt kipárolgása ismét helyrehozatlasson , 3) a’ gyomor, és bélek, mellyekre főképp hat e’ nyavalya, megkönnyebbíttessenek, és 4) az ereknek és érző- inaknak elcsüggedt munkássága neveltettessen, ’s a’ görcsös jelenések elhárít- tattassanak 19. §. A’ beteget azonnal ágyba kell fektetni, egész testét dörzsölni, főképp’ lábait és kezeit, mellyét és hasát, száraz, rnegmelegített gyapjúszövettel félóráig. — Ezután jól mosattasson-meg egész teste meleg vízzel, mellybe Zs boreczet elegyíttessen, vagy, a’ mi még hathatósabb, forró eczettel spongyia által, vagy bele-mártott gyapjú-szövettel. — Ha megtörténhet, ültettessen a’ beteg jól felmelegitett, sóval és eczettel vegyített fördőbe. — Eddig igen hasznosoknak találtattak lenni e’ nyavalyában a’ Gőzlördők. A’ beteget nádbúi fontt székre, vagy pedig keresztül helyheztetett deszkácska által öszvecsatolt két
