Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/1 (Budae, 1853)
Regimen Josephi II. imperatoris et regis
12 §.15. A’Nehéz ny avalárul, és a’hertelen dögről. Néha a’ láttzatra leg erössebb juhok, hertelen el-esnek, és vagy mingyárt, vagy kevés Órák múlván megdöglenek. Jobbára jele ezen betegségnek, ha a’ Marha hertelen az ételét meg utállja, nem kérődzik, szomorúan fekszik, vagy igen bágyotlan lép, és mivel ezen betegség ellen semmi bizonyos Orvosság nin- tsen, leg jobb az ollyas marhát le-vágni; mivel bizonyos , hogy az illyes marhának a’ húsa az Embernek nem ártalmas. Lehet még-is az orra Lyukaiba eret vágni, és egy kevés Theriákot, tengeri tsigának törött héjával meleg serbe be-adni. Azomba ezen betegség okait szorgaímatossan kell el* távoztatni. Ezen betegség szármozhat abbéi, ha az immár többször emlétett rendes gondviselés el-hagyatik, ha a’ juhok őszkor igen kövérek, mikor az akolba zárattatnak, ha a’ nagy éhség után hertelen meg zabáinak, ha a’ fákrul le hulló nedvességgel meg hintetett mézükén legeltetnek, és ha hertelen meg ijednek §. 10. A’ Hass folyásról. Ama az egésségtelen füvektől, vagy mértékletlen italtul származott roszsz illatú l ass folyást, nem kell mingyárt meg álitani, hogy a’ testben lévő erős nedvesség abban meg ne tartoztassák, és a’ belső részt meg ne sértse, inellybül az után a’ dög következhessen: azért a’ hass folyást a’ mint a’ környül áló dolgok és a’ marhának ereje fogja enredni 24. Óránál tovább, vagy kevessebbet Örvoslás nélkül kell hagyni. Ezen betegség ellen jó, ha a’ fehér krétábul, és tiszta búza lisztből egyenlő méitekbe tészta tsináltatik, és a’ beteg Marhának be- adatik. A’ főtt só-is igen hasznos, ha veres borba ásztattutik; az után meg szá- réttatik, és az ollyas beteg marhával nyalattatik. §. 17. A’ Vér vizell.ésrül. A’ vér vizellés támad akkor, ha a’ marha vére eres futás által meg gyullad. Ezen betegség ellen legjobb egy kalán, a’ be sózot juh húsrul szedett véres só vizet, vagy egy marok Tserfa hamvat, sóval egyelétve, a’ beteg marhának be-adni. §. 18. A* rövid , és nehéz lélekzetrül. Az erős savanyúság, a’ sok belső nedvesség, az ijedtség, melly a* vérnek szabad járását tartóztattya, okozza a’rövid, és nehéz lélekzetit a' juhoknak. Ez ellen igen hasznos, ha a’beteg marhának jól meg főzött Üröm viz, sóval egyelétve melegen adatik be, azon kívül fülein, és Orra Lyukai között ér vágottatik. §. 19. Az Epe ki-öntésrül, és sárgaságrul. Az igen kövér lü szaporéttya az Epét, melly az után ki—öntödik meg motskolja a’ vért, rothasztya a’ belső részt: innend szármozik a’ sárgaság-is, mcllyet a’ belső rothadás követi. Az illyes betegségben lévő juhok szomorúak, a’ legeléskor hátra maradnak, és a’ szemeik meg sárgáinak, és be-hullanak Az illyes beteg marhát leg elsőbbpurgáló Orvossággal kell tisztítani, azután Theriákot, szekér- kenyövel egyelétvén, és Kenyérre kenvén Üröm vízzel be-adni. §. 20. A’ Hurutról, és Nátháról. Ha a’juhok nagy hévségböl a’ hidegbe hertelen jönnek, és az Északi széliül, a’ nedves ködöktől bántattatnak , Hurutot, és náthát kapnak, mcllytül a’ fejek meg dagad, és az orrok Lyukaikon enyves nedvesség folly. Az illyes betegségbe vészén az Ember Egerfa gyökei ét, aztat jól meg száréttva , és meg töri, az után tengeri, vagy más nem erős sóval egyelétvén, adgya nyalásra a" beteg Marhának. Ha az orra Lyukai meg rekedtek, és a’ nátha nem foly, gyengén meg törött sót kell abba fújni, és egy kevesset a’ beteg marhát meg itatni. §. 21. A’ Hideglelésről, és a’’ Reszketősről. A’ Hideglelést, és a’ reszketőst kapják a’ juhok az Ijedségtől, roszsz italtul, és a’ kemény hidegtől. A’ Hideglelős marhának leg főképpen a' láboin a’ bőr forró, a’ többi testében pedig reszket. A’ fülén eret vágni, igen hasznos.
