Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/1 (Budae, 1853)
Regimen Josephi II. imperatoris et regis
13 §. 22. A’ szem fáj da lmárul. A’szem fájás támad az ártalmas nedvességedül, a’ Vér, és Gyomor meg hévétésétül, az erős széltől, és az ez által a’ szembe hordott por, és fövenyiül. Ezen betegségbe lévő juhok szemeket meg nem nyithattyák, és néha ősz, vagy fehér hártyával vonatik be szemek, és Utoljára mcg-is vakulnak. Ha az ember eszre veszi, hogy ezen betegség az ártalmas nedvességtől származik, szükséges az ellen fent mutatott Orvosságokkal élni; ha pedig a’ Környii álló dolgokéul ki-tettzenék, hogy ezen betegség a’ vérnek sokaságátul, és gyulladásiul származott, akkor a’ szem alatt lévő érnek meg vágása, vagy a’ juh farka meg mettzése, hogy az által a’ vér meg eresztessék, igen használ: e’ mellett vegyen az Ember gyengén meg törött dohány port, és fehér nádmézet, fúija tolú által a’ szemébe, ez által a’ nedvesség, és a’ hártya el—fog múlni. §. 23. Az íny rothadásról. A’ többi betegségeken kívül okoz a’ harmat, a’juhok szájába, hólyagokat , és fakadékokat, mellybül a’ rothadás kövckezik. Ezen fakadásokat mézzel, és Lúd ’zirral keni meg az Ember, és hamar elmúlnak. §. 24. A’ mérges kígyók, és megveszett ebek harapásiról. A’ Kígyók, és más egyéb mérges állatok harapásából következett daganatot fekete, avagy kökény tövissel kell által szúrni, és jól ki nyomni, az után a’ beteg marhának Theriákot be-adni. A’ veszett ebnek harapása dagadást ugyan nem szerez , de sokkal vesze- delmessebb mintsem a’ Kígyó harapás, ha mingyárt nem orvosoltatik. A’ Galagonya fa ez ellen hasznosnak lenni találtatott, ha az Ember három vagy négy ujni magasságra a’ földtül a’ fáját veszi, le-héjázza , meg ráspollyá, és abbúl egy jó kés hegynit, három egymás után kővetkező nap, fris vajba a’ beteg marhának be ádd. Ezen Orvosság használt még eddig, hitelre méltó Emberek bizonysága szerint e’ kegyetlen nyavalába. §. 25. A’ külső sebekről, és a’ Téj meg rekedésérül. Minden külső sebei a’ juhoknak, mellyeket, mettzés, tűz, harapás által, és akarmi módon nyernek, meg gyógyúl ha sótalan Pünkösd havabéli vajjal, vagy szekérkenyövel meg kenetik. Az Ijedtség, az egésségtelen eledel, a’ hertelen való meg hévülés, okozza a’ fejős juhoknál a’ téj meg rekedésit; egy veres hagymát juh, vagy Tehény tejbe meg főzni, és abbul egy meszszelt lágy melegen beadni , használ ez ellen. §. 26. A’ Tetőkről. Két féle Tetők szokták bántani a’juhokat, egyike majd olly nagy mint a’ Palatzk féreg, a’ másika sokkal kissebb, veres, és az elöbbenyinél sokkal roszszab, mert a’ marhát igen kínozza, és fodgyasztja. A’ Nyiréskor a’ bőrön sokszor számossan találkoznak, igen jó akkor öt, vagy hat pint vízbe egy font leveles dohányt főzni, és abba gyenge kefét mártani, és a’ Tetii— két el-sepreni, mellyek ez által el-vesznek: az után szükséges a’ juhokat tiszta vízbe meg mosni. Ezen Orvossággal idein kivid-is lehet e’ képpen élni a’ Tetiik ellen; az Ember erössen meg főzi a’ Dohány tsutakot a’ vízbe, ezen vizet tűrhető melegen, a’ juh háta hoszszán lassan tölti olly módon, hogy a’ nedvesség mind a’ két oldalán a’ gyapjú alatt lefödjön, és a’ Tetőket el-iizze. §. 27. A’ sérödött Körömről. Ha a’ juhok az aklokbul sokáig ki-nem eresztetnek, ottan a’ ganéba állanak, és nagy melegbe fris levegő Ég nélkül tartatnak, támodnak a’ Körmeikben bizonyos hoszszú, a’ hajhoz hasonló nyüvek. A’ Körömnek alsó részén fog egy kitsin, és a’ Tö szúrásnál nem nagyobb Lyuk láttzotni, mellyböl egynéhány hoszszú szőr szál, és az emlétett nyüvek nőnek ki, mellyeket az ember olly gon" dossan, hogy el ne törjenek szaggassa ki, és a’ körmöt vagy késsel messe, vagy
