Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/1 (Budae, 1853)

Regimen Josephi II. imperatoris et regis

9 dohányt szárával együtt, és 8. Lat kénykö világot, és ezt erős Lúgba, vagy vi­zelteibe jól meg főzi, és minden nap rcgvel, és estve, avagy hárornszor-is napjába a’ rühes juhokat ennek levővel megmossa, mellvtül kevés idő múlva a’ nyavalás juhok meg gyógyulnak. Én szurok olajjal a’ rühes juhokat gyakrabban megkeny- vén, meg gyógyétoltam. Ha a’ Kosz mélljebben szállót be a’ testbe, szükséges aztat izzasztó orvosságokkal ki-üzni, erre igen fog szolgálni a’ Hangya por egy kevés ruttával egybe keverve. A’ kidsö orvosságok közot azt igen hasznosnak len­ni találtam, a’ melly egyenlő mértékű szekérkenö, háj, vagy szalonna, és kénykö­bül egybe forralván, tsináltatik; ha ezzel napjába többször a’ sebek, és sérödött részek megkenettetnek, ez által még a’ bőrbe találkozó férgek is el-tünnek. Leg szorgalmatossabban kell ezen nyavalának okát keresni; hogy a’ rüh, és a’ kosz sok­szor a’ mértékletlen nedvességtől, a’ nedvesség erős savanyúságaiul a’ nyári, és más egyéb hévségtül meg gyulladott vérből származik, tagadhatatlan: ezen kívül okozza ezen betegséget a’ nedves idő—is ha tudni illik a’ hoszszas hideg Őszkor a’ juhok sokáig födél alá nem hajtatnak, leg inkáb pedig, ha a’ nyirés által meg me­zé tele nedett bőröket, a’ tövissek, és más egyéb hegyes Bokrok sértegetik, vagy ha a’ nyiréskor okozott tsipések, és mettzések. Orvos kénetekkel mingyárt meg nem kenettetnek. Az éhség, a* sok tető, egy szóval minden tisztátalanság, és sok Pásztoroknak Ítélete szerint még az italokra rendelt víznek változtatása is okozza ezen nyavalát; következendöképpen által láttya kiki, mi módon kell a’ Nyájnak gondgyát viselni, hogy ezen nyavalátul ment légyen, §.9. A’Fenéről, és a’ gyulladdsrul. A’ fene, noha ritka betegség, olly veszedelmes, hogy mind eddig semmi Orvosságnak nem engedet. Ez a’ nyavala jobbára a’juhnak a’ léjén sebbel la­kad ki, melly a’ bőrt, hússal együtt egészlen a’ tsontig ki-eszi, némellykor még a’ szeinei-is a’ marhának ki-hullanak, és minek előtte ez illyes nyavalájú marha el esik, fele a’ testének sebbé válik. Ez a’szorgabnatlanság miatt a’meszsze terjedett gyulladásból szokot gyakran következni, a’ melly tői a’ meg hévült bő­rén a’ marhának véres gyulladás láttzatik, a’ gyapjú el—hull, és utoljára szemlá­tomást való rothadás következik. A’ gyulladás származik a’ nedvesség erős sava­nyúságaiul, a’vér meg hévétésétül, és sok Íróknak Ítélete szerint nyárban a’ ju­hoknak engedett gyakor só nyálastul—is A’ több próbált orvosságok között e’ leg hasznossabbnak lenni találtatott. Az Ember vészen 3. Uncia, vagy hat Lat Rozinarinomot, és eztet meg forrallja másfél meszszel etzetbe, ezzel mossa a’ beteges nyájat, mellyet még-is a’ többitül elkeli választani, mivel néha ezen nya- vala-is ragadó: e’ mellett arról-is kell szorgalmatoskodni, hogy ezen nyavalába lévő marha szükséges hévségbe tartassék. § 10. A’ viz hólyagról. Némclly vízzel, és levegő Éggel meg telt holyagok szoktak a’juhoknak gyomrán, máján, tüdején, oldala tsontvain, és belső részein támodni. Ezek közön­ségessen egy borsóhoz, néha pedig egy Galambtojáshoz hasonlétanak: néha a’ külső részeken is láttzatnak, és a’ tudatlanok, himtönek lenni Ítélik, noha ettül igen külömböznek; mert a'himlők sűrűbben szoktak teremni, veressek, sárgák, ésha- laván szintiek, a’ viz holyagok pedig ritkán fakadnak, egészlen tiszták, és állal látóssak. Ha ezek meg telnek, és meg fakadnak, ártalmassak az erős nedvesség miatt a’ juhok belső részének, leg inkáb pedig a’ juhok máját rothasztyák. Ezen betegséget okkoza a’ mértékletlen nedvesség, az elnyeltt mérges harmatok, vagy az igen száraz Nyár, mikor a’ szükséges nedvesség hibáz, vagy ha a’ Nyáj igen kövér füveken legeltetik, és hertelen meg kövéredik, szokot ezen betegség követ­kezni; mert ezen kövérség télben a’száraz eledelnél emésztő nedvességgel válik, es ebbiil a’ fent emlétett hólyagok, és a’ Máj rothadásael-kerülhetetlenül követ­kezik. A’ Legelő mezők, az ital és a’ Nyáj étetése iránt fent adott Oktatásna k o vetésé, el-fogja a’ nyájtul ezen veszedelmet távoztatni. Ha inég-isminden szór

Next

/
Oldalképek
Tartalom