Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/1 (Budae, 1853)
Regimen Josephi II. imperatoris et regis
10 galmatos gondviselés után ezen nyavala a’ Nyájba szállana, szükséges a’ külső hólyagokat, Tsuka fogával fel-szakasztani, és meleg Üröm vízzel tisztán ki mosni, és mind addig a’ beteg juhnak száraztó orvosságokat adni, méglen a’lélekzete roszsz illatú lészen: leg jobb az illyes beteg marhát reptsin füvei, Eger, és körösfa levelével, és egy kevés zabbal étetni. Az-is nem keveset fog használni, ha egy kés hegyni gyengén egybe törött tengeri tsiga por, regvelenként meleg serbe nékik be-adatik. Egy szóval az illyes nyavalájú marha kevesset, és tsak minden 4. vagy 5. nap allatt egyszer itattassék, hogy annál könnyebben meg gyógy ull- jon, és a’ néki szükséges elledellel élhessen. §. 11. A’ Piókákrul, avagy vér szopó Nádályokrul, és a’ Nyüvekriil. Kölömbféle nyüvei vannak a’ juhoknak-is, némellyek a’ Májba, némellyek a’ tüdőbe, a’ belső részbe, a’ bőr alatt, és még a’ vérben-is teremnek. Leg ve- szedelmessebbek ezek közül a’ vérszopo nádályok, mellyek egész a’ szívig behatnak , és a’ szapora dögöt okozzák. Mind-valamennyi nyüvek ha gondviselet- lenség miatt meggyökereznek, szinte úgy ártalmassak. Ezek külömböznek, mint képzésekben, mint tulajdonságokban; némellyek legyek gyanánt szárnyossak , némellyek hoszszak de vékonyak, némellyek rövidek de vastagok, némellyek feketék, vagy barnák, némellyek fehérek; de még-is minnyájan egyenlő módon származnak a’ juhokban, midőn tudni illik a’ környiil röpdözö férgek a’ természetnek titkos vezérlése által a’ magok nemének meg tartására rendelt tojásokat, olly gpndossan le teszik, hogy még más állatok-is azokat az eledellel, ital, és levegő Ég által el-nyelik, és az ö fel-nyilásokra alkalmatos helybe eresztik, a’ hol azok a’ szükséges meleg által meg nyílnak, és a’ tsudálatos változások után, az ö nemeknek képzésit el-nyerik. A’ hires Derhan Wilhelm, a’ Theologia Physica névü könyvében igen tudósán , irta meg az Örök böltsességnek tsuda vezérlését, melly által a’ férgek a’ tojásnak helyeit szokták választani. Némellyek a’ madár tollakat, mások az állatok szőrét, és némellyek még a’ halaknak a’ héját-is keresik e’ végre. A’ fent említett módon a’juhoknak ártalmas férgek közönségesen a’ ’ziros füveken tartózkodnak, és a’ seppedékes legelő mezöken a’ hol a’ különössen ártalmas nádra fü terem, a’ tók, és meg rothat vizek felett úsznak, és a’ harmattal nagy számba hullanak a’ levegő Égbül még az alatson helyeken nevelt füvekre- is. Az illyes helyektől szorgalmatosán kell a’ Nyáját őrizni; mert másképpen minden bizonnyal a’ Piókáktul, és Nyüvektül mentek nem lehetnek. Öszszel szoktak ezen férgek gyűlni, és ki-bujni. Ha a’ juhoknak szemei zavarossak, a’ fejek le-függ , keveset esznek, gyakran hasok alá tekéngetnek, körmökkel va- karódzanak, Ítélhetni, hogy a’ Nyüvek bánytyák, ezt még bizonyossabban meg tudhatni, ha a’ mészárszékre adott juhoknak belső részén nyüvek találtatna^ Mihent ezt eszre veszi az Ember szükséges, hogy a’szaporétásra választott Nyájnak gyógyétásárul gondolkodgyék; mert mivel az egész nyáj egy legelő mezön tartattott, nem lehet kételkedni, hogy ezek is valamint a’ mészárszékra adott darabok, e’ nyavalában szenvednek, melly őket, ha gyorsan nem segéttetnek, a’ Tél által meg vesztegeti: Azért adgyon az Ember a’ Hangya porbul minde- niknek be, mert ez, a’ mint a’ tett próbák bizonyéttyák, még ezen nyavalába- is használ, vagy pedig vegyen az Ember minden darab juhra egy meszszel etzetet melegen, egy kevés sót, és a’ kementzének fényes szennyit jól meg törve keverje beléje, és adgya nékik melegen be. Némellyek, Rutta, Tsalán, Kalán levelű fü, és Angelica Port, egyenlő mértékbe jól egybe törvén etzetbe igen hasznossan adgyák be a' beteg juhnak. Több e’ féle Orvosságok, mellyek- kel kiki ítélete szerint élhet, tudva vannak. Arra jól kell vigyázni, hogy ha a’ marha szarva körül nyüvek mutattyák magokat, a’ bőr a’ szarv körül okossan fel-oldattassék, és az alatta találkozó nyüvek ki-szedettessenek.
