A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1942-1943 (Budapest, 1943)
1848. évi XIX. törvényczikk
nak felét. Az ezekről szóló donácionális levelét a nagyemlékű királynő 1775. évi február hó 13-án adta ki. A nagy királynő 1777. évi február hó 10-én arra határozta el magát, hogy egyetemünket az ország fővárosába, Budára helyezi át, aminek következtében az egyetemi előadások Nagyszombatban augusztus 24-én értek véget s Budán novemberben kezdődtek az új tanulmányi rend (Ratio Educationis) szabályai értelmében a királyi vár épületében. De Budán az ünnepélyes beiktatást csak három év múlva, 1780. évi június hó 25-én tartották meg, amidőn a dicső királynő negyvenéves uralkodásának évfordulóját ülte. A beiktatás országos ünnep volt, melyen egyetemünk 1780. évi március hó 25-én kelt nagy szabadalomlevelét (Diploma Inaugurate) is kihirdették. Ez az okirat az egyetemet nemcsak régibb jogaiban erősíti meg, de alapértékeit a várbeli királyi palotával, melléképületeivel s a pécsváradi apátság jószágaival öregbítette. További három év után II. József 1783. évi december hó 9-én elrendelte, hogy az egyetem Pestre költözzék át, hol most is székel. A tényleges átköltözés 1784 novemberében ment végbe. A teológiai előadások azonban 1786-ig szüneteltek, annak következtében, hogy a teológiai kar egy ideig Pozsonyban, az ottani papnevelő-intézet mellett működött és csak 1786-ban került vissza Pestre. Az egyetemet I. Ferenc királyunk 1804. január 20-án kiadott új adománylevelével (Nova Donatio) adományos jószágaiban újból megerősítette s az egyetemet a királyi adománylevelek alapján e jószágok tulajdonába és birtokába forma szerint bevezették (statutio). A királyi adománylevelek alapján a következő uradalmak váltak az egyetem tulajdonává : a dunaföldvári uradalom Tolna megyében, a pécsváradi Baranyában, a sellyei Pozsony és Nyitra megyeben, a znióváraljai Turóc és Nyitra megyében. Ez uradalmak területe összesen 11.901 hold szántó és rét, nemkülönben 20.874 hold erdőség. A trianoni békeszerződés következtében a sellyei és znióváraljai uradalmak területe csehszlovák fennhatóság alá került és a csehszlovák kormány ezeket az uradalmakat zár alá helyezte. Az egyetem e zár feloldása és ingatlanainak visszaadása iránt 1923-ban pert indított a csehszlovák kormány ellen a békeszerződéssel szervezett Vegyes Döntőbíróság előtt, mely 1933. február 9-én hozott ítéletével a csehszlovák kormányt a zár alá vett ingatlanok visszaadására kötelezte. Ezen ítélet ellen a csehszlovák kormány a hágai Nemzetközi Állandó Bírósághoz fordult, amely azonban a Vegyes Döntőbíróság határozatát 1933. december 15-én hozott ítéletével megerősítette. Egyetemünk, mióta Mária Terézia királynőnk újjáalakította, a „Királyi magyar tudományegyetem“ nevét viseli. Az újjáalakított egyetem szervezetét a nagy királynő kiváltságleveleiben írta körül s azt tanulmányi rendtartásában (Ratio Educationis, 1777.) részletezte. A tanárok kinevezését a királynő alapítói jogánál fogva tartotta fenn magának és a királyi székben utódainak. Az egyetem azóta kettős igazgatás alatt állt: egyrészt a tanártestület önkormányzati igazgatása alatt, mely az Egyetemi Tanácsban (Magistratus Academicus) összpontosult; másrészt a királyi igazgatásban, mely a király alapítói, főkegyúri és államfői jogainak különleges egybekapcsolódását tünteti fel. Ez a királyi igazgatás 1848-ig kettős tagozatban érvényesült: alsóbb fokon a közvetlen felügyeletet gyakorló királyi Tanács (Senatus Regius) útján, mely kinevezett kari igazgatóból mint elnökből állott; felsőbb fokon pedig a Királyi Helytartótanács és ennek tanulmányi bizottságai (Commissio Studiorum) közvetítették a király
