Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)
Jendrássik Jenő: Balassa János
49 többet mondhatnék, mintsem az igazság elfogulatlan ítélete elfogadhatna; másrészt azon közelebb fekvő aggodalmamban, hogy hiányos lesz nagyon is, amit mondani bírok, megnyugtat a gondolat, hogy Balassa János élete amily tiszta jellemében, oly egyszerű, titkot nem rejtő lefolyásában, hogy munkásságának gyümölcsei le vannak rakva az irodalomban, őriztetnek számos tanítványok emlékkincstárában, mint üdvhozó ereklyék a szenvedő emberiség számára; ápoltatnak egy egész ország ezer meg ezer lakóinak hálatelt kebeleiben, kikben mind Balassa neve említésére fölmerül szelleme, mint a szenvedők megváltója, mint tanítványainak eszményképe hivatásuk, törekvésük pályáján, mint készszívű emberbarát, mint buzdító és támogató ügytárs, mint hü és áldozatkész hazafi, és mindannyian készek betölteni és kiegészíteni vázlatom hiányait. És e gondolat, mely engem megnyugtat, midőn annyifelől segedelmet ígér, nyújtja kezembe kulcsát is azon jelentőségnek, mellyel korában Balassa élete bírt. A működési tér, melyet valamely hivatás az egyesnek megnyit, tágabb vagy szűkebb korlátok közé szorítja a befolyást, melyet ő abban egyeseknek sorsára, a közügyek menetére, az emberi nem szellemi működésére és anyagi jólétére gyakorolhat; de megvan minden hivatásnak a maga saját mértéke, melyet tisztán emberi erény mellett ki mint megüt, aszerint emelkedik állása kortársai becsülésében, bár sokszor csak az utókor elfogulatlanabb ítéletében. Alig van hivatás, mely nemesebb lehetne, hálásabbnak látszanék, mindenesetre pedig nehezebb volna, mint az orvosi. Tudományt bírni és fejleszteni, mely az emberi nem lehetséges védelmére, jólétének előmozdítására szolgál és azt ily irányban alkalmazni embertársainak javára miként az orvos, ki betegének életét talán önmagáénak feláldozásával váltja meg, bizonyára csak nemes hivatásnak tekinthető; és úgy látszik, hogy az orvos e hivatásában eljárva mindenkit csak hálára kötelezhet le, kinek jóltevője lett, — ha háladatosság az emberek közös tulajdonsága volna és elismerő hála jel oly gyakran a kiszolgált bér bélyegét magán nem viselné; de ott is, hol nemes fáradozásának legbiztosabb jutalmára, a jó tett öntudatára számít egyedül, egyaránt mint mindenütt, nehéz az orvos állása, ki hivatva van mint őr szakadatlanul a védelemre és támadásra elkészülve lenni, hogy rögtön kiszálljon a küzdelemre, vezér és harcos egy személyben, ismerje fel az ellenséges tényezők tömkelegéből az irányt, honnan új meg új alakban a veszély előretör, állapítsa meg a tervet, válassza meg az eszközöket, mely szerint és melyekkel azzal szembeszállhat, és alkalmazza azokat tüstént; legyen elhatározva az eset szüksége szerint cselekedni azonnal, mert pillanatnyi késedelem talán máris végveszteséget okozhat. S amily boldogító érzés szállhatja meg az orvost egy általa megmentett élet felett, oly gyötrő helyzete sok más esetben, midőn tudománya csak addig terjed, hogy lépésről-lépésre követhesse a természetet hatásában, midőn az művét, melyet alkotott, ismét elpusztítja; nézze mindezt tehetlensége teljes öntudatában, talán még arra is képtelen, hogy a halál kínjait enyhítse. Ily hivatásnak szentelte volt Balassa életét, és teljesítette feladatait minden ii’ányban. Tudós, búvár és művész volt ő egy Az orvosi tudomány magyar mesterei. 4
