Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)
Korányi Frigyes: Markusovszky Lajos
83 angol közéletből merítette, melynek egész iránya megfelelt az ő szellemi irányának. Az egyes ember testi és szellemi energiáját lehető teljesen kifejteni, az egyesekből alakult nemzet összesített energiáját egy nagy, kulturális irányú államhatalom megalapítására egyesíteni: ez volt ideálja. Tudta, hogy az ember energiája csak a felvilágosodás, a szabadság atmoszférájában és szabad mozgás mellett fejlődhetik ki. Ennek az eszményképnek a testesülését látta ő Angliában és ez vezette számos utazásaiban is az angol földre. Az Orvosi Hetilapnak már legelső számában programúiként nyilatkoztatta, miszerint a lap feladatául tekinti, hogy az ország közegészségügyét szolgálja. A Balassa-társaság körében ezen kérdés mindig ébren lett tartva, s midőn 1867-ben az alkotmányos kormány életbe lépett, e téren is megkezdődött a szervezkedési munka, de úgy, mint a közoktatás terén, itt is csak lassan tisztultak a fogalmak. Marku- sovszky hátrahagyott irományai között fekszik Balassának sajátkezűig írt tervezete két, némileg egymástól különböző alakban, mindkettő megegyezik abban, hogy az ország közegészségügyét, valamint a törvényszéki orvosi véleményezést el kell választani a tanári tevékenységtől és külön testületre bízni. Ilyenül egy, a párisi „Acad. de médecine“ mintájára alakítandó testületet javasol, amelynek tagjai azonban ne legyenek számhoz kötve, önmagát a tudomány terén kitűnő orvosok közül titkos szavazással egészítse ki, választmányi tagjait elismert érdemű tagok közül az ország összes orvosai beküldött szavazattal válasszák. A testület hivatási körébe tartoznék a kormány kívánatára bírálni és felül- véleményeket adni az orvosi ügyek minden ágazatában. Ezen tervet azonban Balassa későbben elejtette, s a most már szűkebb körben Balassa, Jendrássik Jenő, Markusovszky és személyem között folyt tanácskozásokban lett megállapítva az ország közegészség- ügye szervezésére vonatkozó azon emlékirat, amelyben az „Orsz. közegészségi tanács“ tervezési javaslata is bennfoglaltatik s amely a nyilvánosság előtt bőven ismeretes. Ezen emlékirat báró Wenck- heim belügyminiszterhez be lett nyújtva, egy értekezleten behatóan tárgyalva és számos és heves ellenvélemények leküzdése, részben megnyerése után elfogadva. Az 1868-ban megalakult Egészségügyi tanácsba a közoktatásügyi kormány képviseletében Markusovszky lett kiküldve, s itt éppen olyan buzgón szolgálta az ügyet, mint az „Orvosi Hetilapéban, amelynek hasábjain szinte egymást követték fontos fejtegetései a közegészségi kérdések tág terén. Ez időtájban ismerkedett meg Fodor Józsefiek, akinek nyílt elméje, közegészségügyi ismeretei figyelmét magára vonták és szeretetreméltó lénye rokonszenvét felköltötte. 1870-ben Fodor már államösztöndíjjal Münchenben Pettenkofer mellett működött, 1872-ben Kolozsváron az államorvostan, 1874-ben pedig már Pesten tanára lett a Markusovszky és a Közegészségi tanács befolyása által létrehozott új közegészségtani tanszéknek, mellyel Magyar- ország megelőzött minden más egyetemet. Mindnyájunk előtt élénk emlékezetben áll az európai elismertségre jutott képesség és fáradhatatlan munkásság, amellyel Fodor a közegészségügyet és ezáltal 6*
