Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)
Korányi Frigyes: Markusovszky Lajos
79 emeletes ház a Hatvani- és Újvilág-utca sarkán, amelyben a fiziológia és sebészet kivételével az összes orvostani intézetek el voltak helyezve, mikor Eötvös a minisztérumot átvette: a másikon pedig azon nagy csoportja a modern berendezésű tanintézetek díszes épületeinek, amelyekben az újkori igényeknek megfelelően folyt az orvosi és természettudományi tanítás és tudományművelés Trefort minisztersége végén. Ezek az építkezések olyan impozáns jeleivé váltak a tudomány- egyetem fejlődésének, hogy nem csoda, ha a szemlélők nagy részének gondolata ezeken akadt meg. Ennél azonban sokkal nagyobb horderejű és sokkal nehezebben elérhető is volt a modern irányú átalakulás azon része, amely az egyetem és legkiválóbban az orvosi tanítás tudományos szellemének terén létrejött és ebben nyilatkozik legfényesebben Markusovszky kimagasló hatása. A bécsi körök előtt, ahol a tanszékek betöltésének ügye végeldöntés alá jutott, a pesti egyetem jóformán egy „quantité négligable“ volt. A pesti tanári testületek pedig, eltekintve a szakemberek gyér voltától, akik közül választani lehetett, még a felekezeti tekintetek nyomása alatt is állottak s legjobban kigondolt javaslataik is előbb a helytartótanács, azután a magyar kancellária merőben laikusokból álló bírálatán kellett hogy keresztülmenjenek. Hogy ezen heterogén természetű testületeknél hány és minemű befolyások küzdöttek egymás ellen, azt el lehet képzelni. Így alakult meg az orvostanári testület, amelyben egy csoportja a magánjellemükre nézve igen tiszteletreméltó férfiaknak a tudományos haladás mezején nemcsak maguk képviselték a mozdulatlanságot, hanem a succrescentia megválasztásában is többéke vésbbé idegenkedtek azoktól, kik az újkori álláspontokat képviselték. Egyik igen vérmes és kemény szavairól ismeretes képviselő, aki az abszolút rendszer alatt kinevezett tanárokat már ez okból is minél előbb nyugdíjazandóknak tekintette, egy beszélgetésében azt kérdezte Eötvöstől, hogy mikor fogja már megtisztítani az egyetem rossz szagú Augias-istállóit? A bölcs és szelíd lelkű Eötvös azt felelte: „Az Augias-istálló megtisztításának két módját ismerem, az egyik a benne rossz levegőt termelő szörnyetegek elpusztításában áll, a másik az istálló levegőjének olyfokú fel- frissítésében, amelyben a szörnyetegek magukat kényelmetlenül érzik és megszöknek; én az utóbbit választom és gondoskodni fogok, hogy oda olyan emberek jussanak, akik a légkört felújítják.“ Markusovszky sem volt a rohamos újításoknak szószólója, mert szükségesnek tartotta előbb a talentumos embereket felismerni, azokat a nekik való térre irányozni. Törekedett az ilyen képességűeknek a fejlődés eszközeit szolgáltatni, azokat serkenteni és ha beváltak, érvépyrejutásukat keresztülvinni. Ennek a tevékenységnek Markusovszky fáradhatatlanul kitartó mestere volt. A pályán, amerre sorsa vezette, nagyértékü adományt képezett az ő élénk, rugalmas kedélye és mélyreható gondolkodás által szilárddá tisztult világnézlete. Kedélyének melegségéből származott érdeklődése minden dolog és minden személy iránt, amelynek lényegében a magáéval rokon irányzatnak elemeire akad. ^ ilág-
