Az orvosi tudomány magyar mesterei (Budapest, 1924)
Bevezetés
15 a hallgatóság állandóan zsúfolásig megtöltötte, mert érezte, hogy hogyan válik ott számára hozzáférhetővé a tudomány és még — a járó betegek bemutatása közben — hogy miképen kell a betegekkel bánni, hogy bizalmukat megnyerjék. Hallgatói szerették és ezért örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy hálás ragaszkodásuknak kifejezést adjanak azzal, hogy tanársága huszonötödik évfordulóját nagy ünnepséggel üljék meg. Életnagyságú arcképét megfestették és a tanteremben nagy ünnepség keretében leleplezték — most az I. sebklinika tanári szobáját díszíti —, este pedig a régi lövölde helyiségeiben estélyt rendeztek; de nem maradt ez az egyetem családi ünnepe, mert részt vett benne az egész magyar társadalom. Országos tekintéllyé nőtt Balassa, aki a tanári karban most már igazán vezetett, annyival is inkább, mert az évek során a karba került újabb tagok majdnem kivétel nélkül az ő hívei voltak, akiknek kinevezésére többnyire már döntő befolyást gyakorolt, habár a volt kültagok tábora minden ilyen alkalommal — így a kerítésen kívül is — meglehetősen élénk mozgalmat indított és a harcot különösen egyik-másik esetben elég éles fegyverrel vívta. Ezzel a táborral még egy nagy csatát kellett végigküz- denie. A magyar orvosok és természetvizsgálóknak az interregnum után Pesten tartott nagygyűlésén Csatáry Lajos dr., Bihar akkori t. főorvosa indítványt tett az ország közegészségi és orvosi ügyeinek rendezésére; az indítványt elfogadták és Havas Ignác dr. — egy volt kültag — elnöklete alatt kiküldött bizottságot bíztak meg a tervezet kidolgozásával, amelyet a rimaszombati ülésen elfogadtak és küldöttség útján Wenckheim Béla báró belügyminiszternek nyújtottak át. Ekkor Balassa, Korányi, Jendrássik és Markusovszky egy másik emlékiratot nyújtottak be, amelyet a szakbizottság tanácskozásainak alapjául el is fogadott és amelynek harmadik pontja egy országos egészségügyi tanács szervezését mondja ki szükségesnek. Hosszas és elkeseredett harc után a szakbizottság túlnyomó többsége az emlékiratot magáévá tette, az annak alapján szervezett közegészségi tanács jóváhagyatott és elnökévé ugyanazon évi június 14-én Ő Felsége Balassa Jánost nevezte ki; a megalakított tanács 1868 július 30-án tartotta alakuló ülését. Az egész kampány tehát a tanári kar táborának győzelmével végződött, bár a felvert hullám
