A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)
2. Azon bölesészettanhallgatók, akik a bölcsészetdoktori szigorlati szabályzat •2. pontjában meghatározott feltételeket beigazolni nem képesek, de nem tartoznak a szabályz .t 6. pontjának kivételes rendelkezése alá sem, ha félévbeszámítással kapcsolatban bölcsészetdoktori szigorlatra való bocsátásra tartanak igényt, a szabályzat 3. és 4. pontjai értelmében előbb félévbeszámítás engedélyezése s ezzel kapcsolatban végbizonyítvány kiállítása iránt tartoznak folyamodni, amelynek kiállítása után bölcsészetdoktori szigorlatra lesznek bocsáthatók. (2121 1908. I. 10. vkm.; 3.250/1907—08. r. sz. ; 149.687/1909. III. 19. vkm.; (4.819/1S08—09. r. sz.) 3. Az orvostudományi karon az első szigorlat késedelmes letétele folytán a rendes tanfolyamba be nem számítható félévben, esetleg félévekben hallgatott tárgyak a végbizonyítvány kiállításánál — miként az a hasonló rendelkezést tartalmazó jogi tanulmányi és szigorlati rend alapján a jog- és államtudományi karon már évtizedek óta történik — elfogadandók, ha különben a tanárok által szabályszerűen aláírattak és az. illető félévek dékánilag kíttamoztattak. Az orvostud. szigorlati szabályzat 13. §-a ugyanis a szóbanforgó féléveket nem érvényteleneknek jelenti ki, hanem azoknak csupán a szabályszerű 5 éves tanfolyamba való beszámítását tiltja. (171 1908—09. r. sz.; 42.863/1909. VI. 6. vkm. sz.) 4. Az orvostudomány kari szigorlati szabályzat 13. §-ána.k értelmezése gyanánt megállapítást nyert, hogy : a szabálytalan (külföldi egyetem vagy főiskola, bányászati főiskola, műegyetem, állatorvosi főiskola) és rendkívüli félévek beszámításának a vizsgálat és szigorlat szempontjából való elbírálása, a pályavégzettség, vagyis végbizonyítvány kiadása szempontjából való beszámítás kérdésétől eltérő jogi természetű,; a beszámítás feltételei és az eljárás lényeges szabályai annyim különbözők, hogy a kétféle beszámítás egyidőben és összevontan nem teljesíthető. A vizsgálat és szigorlat szempontjából való beszámítás, ha a kérdéses félévek az általános feltételeknek megfelelnek — mi akadályba sem ütközik, az ilyen szempontból való beszámítás azonban egyáltalán nem prejudikál a pályavégzettségi szempontból való beszámítási eljárásnak, amelynek rendjén úgylehet, hogy az a félév, amely a vizsgálat és szigorlat szempontjából beszámítható — a pályavégzettség szempontjából nem lesz beszámítható. A 13. §-ban érintett félévbeszámítás csak vizsgálati és nem pályavégzettségi beszámítás s az ilyen szempontból való beszámítás a 42.863,1908. IX. 4. vkm. számú rendelet értelmében valamennyi tudománykart illetőleg saját hatáskörben, s esetről esetre bírálandó el, ellentétben a pályavégzettségi szempontból való beszámítással, amely a 102.834/1906. XI. 16. vkm. számú szabályrend. szerinu a Minister úr hatáskörébe tartozik. (2507/1908—09. r. sz.) 5. Orvostudományi szigorlat harmadszori ismétlésének csak teljes szigorlatnál van helye, miért is azok, akik a pótszigorlatokat a második határidőben sem állják ki sikerrel, a szigorl. szab. 20. §-a értelmében már csak a teljes szigorlat ismétlésére bocsáthatók. (5726/1907—08. r. sz.; 28.233/1908. VI. 28. vkm.) 6. Akik a jog- és állam tud. pótalapvizsgát akár a kitűzött pótalapvizsgálaton való meg nem jelenés, akár a pótalapvizsga sikertelensége miatt a felfüggesztést követő második határidőben sem állják ki sikerrel, a vizsgálati és szigorlati szabályzat 6. §-a értelmében már csak teljes alapvizsgálat ismétlésére bocsáthatók. (Az Egyetemi Tanács 1888/1907 — 08. r. sz. alatt hozott határozata.) 7. A jog- és államtudományi karon a szabályszerű időben jelentkezett, de