A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)

komoly és el nem hárítható okból a szabályszerű vizsgálati határidőben vizsgálatra elő nem állott érdemes hallgató még ugyanazon hó folyamán, mely hóra a vizsgálati határnap kitűzését kérelmezte, utólagosan alapvizsgára, illetve pótvizsgára bocsátható (4473/1907—08. r. sz.; 22.064/1908. III. 3. vkm.)

8. A jog- és állam tudomány kari alapvizsgálatok valamelyikére jelentkezett, de a vizsgától kielégítő indok nélkül visszalépett joghallgatók, ha egy későbbi határidőben újból alapvizsgálatra jelentkeznek, az alapvizsgadíjat ismét lefizetni tartoznak. Annak megítélése, hogy valamely jelölt kellőleg indokoltan maradt-e el az alapvizsgálatról, kizárólag a jog- és államtudományi kar hatáskörébe tartozik. A karnak ily tárgyú határozatai ellen felfolyamodásnak helye nincs. (1862 1902. vkm. sz. rendelet.)

9. A jog- és államtudományi karon az alapvizsgálati határnap elhalasztása az alapvizsgálati bizottság elnökének hatáskörébe tartozik. Halasztás csak hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolt, súlyosabb természetű betegség esetén engedélyezhető. Ha folyamodó hatósági orvosi bizonyítványt nem csatol, kérvénye már a jog- és állam tudománykari dékán részéről hivatalból visszautasítandó. Azon jelölt, ki halasztást nyer s az újabb határnapon sem jelenik meg, annak alapvizsgadíja minden körülmények közt a kari alaphoz csatoltatik. (Jog- és államtud. karnak 1904 január hó 24-én tartott V. rendes ülésében hozott határozata.)

10. Amidőn olyan joghallgatók jelentkeznek első alapvizsgálatra, akik tanulmányaik első félévét reáliskolai érettségi bizonyítvány alapján mint rendkívüli, második félévét pedig az időközben megszerzett latin kiegészítő érettségi bizonyítvány alapján már mint rendes joghallgatók végezték, — ezek az első alapvizsgálatra bocsáthatók.

Az olyan esetekben, midőn az alapvizsgálatra jelentkező azért iratkozott be rendkívüli joghallgatónak, mert a gymnasium! vagy reáliskolai érettségi bizonyítványt még egyáltalában nem tudta megszerezni (ismétlésre, javításra utasítottak), vagy amidőn az illető legalább egy rendes joghallgatói minőségben eltöltött félév bevégzését sem tudja igazolni: az első alapvizsgálatra bocsátás megadása vagy megtagadása, valamint a rendkívüli féléveknek az illetők tanidejébe való beszámítása felett mindenkor a vall. és közokt. m. kir. Minister dönt (60.822/1902. vkm. Hiv. Közi. 1903. 1. szám).

34. §.

A gyógyszerészek felvétele és azoknak a szigorlatokra bocsátása iránt fennálló szabályok továbbra is érvényben maradnak.

Jegyzet. 1. V. ö. erre nézve a gyógyszerésznövendékek egyetemi kiképzése tárgyában kelt s a vallás- és közokt. m. kir. ministerium által 1892. évi 35.985. sz. a. kiadott szabályzatot.

2. Külföldi gyógyszerészgyakornoki végbizonyítvány (tirociniális bizonyítvány) alapján gyógyszerészhallgatókul, a 35.985/1892. vkm. számú szabályzat 25. §. értelmében csak azok vehetők fel, kivévén, ha az illető külföldi állammal szemben kölcsönösség esete forog fenn, akik a kérdéses szabályzat 16. §-ában előírt nostrificationális eljárás útján külföldi tirociniális bizonyítványukat előzőleg honosíttatták. (5631 1907—08. r. sz.)