A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)
34 11. §. Külföldi egyetemet, vagy főiskolát hallgatott joghallgatók két szabály- széni külföldi féléve tanulmányi idejükbe beszámítható, ha a harmadik félévre valamelyik hazai egyetemen, vagy főiskolán iktattattak be s ezen félév végén a magyar alkotmány és jogtörténet hallgatása után első alapvizsgálatukat letették. Külföldi egyetemet hallgatott joghallgatók négy szabályszerű külföldi féléve tanulmányi idejükbe beszámítható, ha az ottani szabályok szc int az első vizsgálatot sikerrel letették, a nemzetgazdaságtant és pénzügytant, valamint a jogbölcseletet hallgatták, ha V-ik félévükre hazai egyetemen vagy főiskolán iktattattak be s ezen félév végén a magyar alkotmány és jogtörténet, valamint a magyar közjog hallgatása után második alapvizsgálatukat letették. 12. §. Azok a magyar honosságú és illetőségű joghallgatók, kik tanpályájuk kezdetén valamely osztrák jogi főiskola hallgatói voltak és ott a magyar első alap- vizsgálat helyett az osztrák jogtörténeti államvizsgát tették le, ha tanulmányaikat valamely hazai egyetemen, vagy jogakadémián folytatják, második alapvizsgálatra bocsáthatók, ha megelőzőleg a magyar alkotmányt és jogtörténetet legalább egy félévi főcóllegiumban hallgatták, ezen tárgyból kiegészítő alapvizsgálatot tettek s ha különben a második alapvizsgálatra bocsáttatás szabályszerű kellékeivel bírnak. Ez esetben az osztrák jogi főiskolán eltöltött szabályos félévek a tanulmányi időbe folyamodás nélkül hivatalból beszámítandók. III. 13. §. A rendkívüli külföldi főiskolai félévek, ideértve az osztrák főiskolák féléveit is, az előírt pótlások megtörténte után (2., 4., 5., 12. §§.) sem a későbbi vizsgálatokra, és szigorlatokra való bocsátás, sem a pályavégzettség tekintetében joghátránnyal nem járnak. 14. §. Mindennemű félévbeszámítás iránti folyamodvány (3., 7., 9., 10., 11. §§.) szabályszerűen felszerelve, az illető tudománykar tanártestületéhez czímezve, a dékáni hivatalnál (jogakadém iai igazgatónál) nyújtandó be; még pedig közvetlen a végbizonyítvány kiadását megelőző félévben, a végbizonyítvány kiadásának kérelme kapcsán. A tanulmányaik utolsó tanszakát külföldi egyetemen, vagy főiskolán végző hallgatók hazai egyetemen, vagy főiskolán beszámításért s végbizonyítvány kiadásáért csak az esetben folyamodhatnak, ha előbb az illető hazai egyetem, vagy főiskola kötelékébe felvétetnek. Ez előfeltétel mikul a kérelem, joghatóság hiányában, tárgyalás alá sem vehető. A felvételt illetőleg pedig, általáinos szabály, hogy valamely hazai egyetemre, vagy főiskolára más egyetemről, vagy főiskoláról belépni kívánók távozási bizonyítványt kötelesek felmutatni. S amennyiben a távozási bizonyítvány keltétől a felvétel időpontjáig hosszabb idő telt volna el, az illetékes politikai hatóság erkölcsi bizonyítványa is bemutatandó. Mindennemű félévbeszámítási folyamodvány felett az illetékes kar tanártestülete végérvényesen határoz. 15. §. Az egyöntetű eljárás biztosítása végett úgy a rendkívüli, mint külföldi félévek beszámítása körül követett gyakorlatról, a tudománykarok tanártestülete által minden év június havában az Egyetemi Tanácshoz összesített évi jelentés teendő, hogy a tudománykarok ezen ügyekben általában és a nemzetközi viszonosság tekintetében lehetőleg egységes irányelvek szerint járhassanak el. II. Jegyzet. 1. A bölcsészettudori szigorlatra való bocsátás rendszerinti előfeltételét a végbizonyítvány felmutatása képezi. (3250 1907- 08. r. sz. ; 2121 1908. I. 15. vkm. és 3287/190.7—08. r. sz. ; 2622 1908. I. 16. vkm. sz.)
