Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)
Második rész - Kétlakiak
3<2Ó Kétlak iák. Kinyomott leve a’ mirigyes daganatokra jó. eggy ittze vagy e§gy négyszer beadni, az őrülteknek, nyavajatörősöknek, vízit betegségbenn lévőknek. De ba, mert gyakrann iszonyú és ellankasztó hasmenést okoz. Külsőképpenn, mint hatalmas oszlató, sok esetekbenn használ: de sokkal jobb soha se adni bé, mert a’ rágással purgáló szerek között ennél félelmesebb alig van. Azombann, ha megszáraztják, vagy még in-^ kább, ha hamu alatt megsütik, sokat elveszt mér-» gességéből. A’ kétlaki Gőnye, mind erejére, mind hasznára, mind veszedelmes voltára nézve, a’ büdös«* sei eggyez. KÉTLAKIAK, 593. FŰZ. (S4LJX\ A’ Fűz igen betses és nagy hasznú fa a’ Gazdaságra nézve. Ennek számos fajai többnyire a vizes helyeket szeretik, de vágynak oljanok is, meljek a’ száraz főldbenn is vígann nőnek, és tsak- nem minden munka és gondviselés nélkül, bővsé- gesenn adnak tűzi fát a’ Gazdának; mert a' tson- kázást elszenvedik, és minden három esztendő- benn meg lehet minden galyjaiktól fosztani. Ha a’ töltések, gyepűk, és árkok mellé plán- tálódnak; azoknak nem tsak ékességül, hanem tartalékul is szolgálnak. Fája igen szívós, és nem hasad; kivált mikor megszárad, alig lehet vágni és hasítani. Kivájván* így *s nyaktörő pró- hányást, hastekerést, Belsőképpenn, két lat gyökerének borral öntött theáját, legtűrhetőbb fél asztali kalánnal, napjábann háromszor
