Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)
Második rész - Kétlakiak
Rétlakiak. vánn készítenek belőle tekenőket, melj munkára s^mrni sints hasonló a’ Fűz fához. Eggynéhány veszszős Tserje fajaiból készítenek gu sokat, kortzveszszőket, kasokat, kosarakat. Szép és tartós kosarak kötésére, fonására, legaikalmatosabbak a’ bánatos Fűznek letsüggő szálas galyjai. A’ Fűzének minden fajainak, és kivált 2—3 esztendős galyjainak kérgébenn, öszvehúzó keserűség van; és azokkal, a’ külső Országi drága Khína helyett, sok tanúit Orvosok nagy haszonnal éltek, a’ hideglelések gyógyítására, és mind azokra a’ nyavajákra nézve, meljekbenn a’ kemény részeket erősíteni szükséges. Rogy tökélletesenn a’ Khína helyébe lehetne tenni, azt nem gondolhatják, mert tudnivaló, hogy minden külömböző alkotásbann és külöm- böző ég alatt, az alkotó részek elegyedése is kti- lömbpző: de t»ak abbann is már nagy a’ nyereség, ha a’ senyvédés akadályoztatására, öszvehú- zásra, erősítésre nézve, a’ Khínához közelítő Hazai Plántát találunk. Iljenek pedig számosann vágynak , és ezek közzűl való eggy tekintet Denn a’ Fűz fa; bár ebbenn nagyobb is az öszvehúzó erő, mint a’ Khínábann. Reményleni lehet pedi^, hogy a’ Tanúit Orvosok szorgalmatos próbatételei által, ha a’ Khíná- nak tökélletes mássát fel nem találjuk is Hazánk* bann: de kettőt hármat öszvevéve, ólján elegyítésre akadhatunk, a’ meljel bírvánn, a’ Khína nélkül ellehetünk. Az eddig szerentsésenn próba alá vett Fűz fa fajai ezek: háromhímes, babír, sár, tsó'rege, kétske , fejér Fűz fa. 327 X 4 595-
