A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

12

lezte; későbben pedig az egyetem vagyonát a szeg- szárdi és pécsváradi apátságokkal és séllyei uroda- lommal gyarapította. A Jézus-társaságnak 1 773-ban

XIV. Kelemen pápa részéről történt feloszlatása után annak birtokaiból 1 775. február 3-ikán kelt oklevelében a Boldogasszonyról czímezett túróczi prépost- ságot és a Szt. Istvánról nevezett bozóki prépostság felét is a nagyszombati egyetemnek ajándékozta.

A nagyszombati egyetem, intézeteinek fogyatékossága miatt nemsokára elégtelennek bizonyult, azért 1 777. márczius 6-án a királynő kiadta a rendeletet, hogy az egyetemet az ország határáról (hova Pázmány Péter még a török uralom idejében helyezte), Budára kell áttelepíteni; helyiségekül a kir. várpalotát és egyéb épületeket rendelte, egyszersmind Szt. István jobb kezének őrizetével is megbízta. Az egyetemmel kapcsolatos nagyszombati nyomda is Budára telepíttetett át. Az egyetemet a királynő egészen a bécsinek a mintájára szervezte, s 17SO. márczius 25-én aláirta az alapító levelet (diploma inaugurale), melynek értelmében a birodalom egyéb főiskoláival egyenrangúvá és függetlenné tette, pallosjoggal ruházta fel, és a magyar birodalom czímerével megajándékozta. Az ekként újjászervezett egyetem megnyitására a királynő 17SO. június 25-ikét szemelte ki, mint 40 év előtti koronázási ünnepélyének napját. Az alapító oklevél átadására és az ünnepély kihirdetésére királyi biztosul Pálfiy Károly gróf udvari alkanczellárt küldötte ki, s 1780. június 25-ikén az egyetemet Budán az egyházi és udvari méltóságok, városi kiküldöttek és a tanári kar jelenlétében királyi fénynyel felavattatta. Fejedelemasszonyunk kanczellárjához Eszterházy grófhoz intézett sajátkezű