A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

iratában fenkölt jellemének magasztos bizonyságát adta azon kijelentésében, „hogy az egyetem áttelepítésének és szervezésének öntudata vigasztalásul szol- gáland még sötét sírjában is.“

1784 év végén a három világi kar Pestre telepíttetett át, a theologiai kar pedig egyelőre Pozsonyban talált székhelyet; később 1786-ban a papnövelde elkészítése után szintén Pestre került. II. József császár idején a papnöveldék beszüntetésével a theologiai kar is szünetelt, míg I. Ferencz 1805-ben azt helyreállította.

Az egyetem első ellátása Nagy-Szombatban nem volt fényes; a természettudományi és orvosi oktatásnak legelemibb feltételei hiányoztak. Budán csillagda és természetrajzi intézetek felállításával javulás állott be, s az orvosi oktatást legalább a szegények házának betegein lehetett végezni. Pesten a jogi és bölcsészeti karokat a központi egyetem helyén volt pálos-társaság klastromában, az orvosi kart az újvilág- és hatvani-ntcza szegletén állott jezsuitakolostorban helyezték el. Ebből a klinikumok egy része 1858/59-ben áttelepíttettek a mai műegyetem helyén álló Kunewalder-féle házba (sebészi és szülészi klinikum. fiziológia és állattan). Az újabb egyetemi építkezések a chémiai intézettel indultak meg 1868- ban, s ezt követte a tudomány hajlékainak egész sorozata.

Az egyetem tanácsa már 1780-ban elhatározta, hogy az egyetem ünnepe Mária Terézia koronázási napja, június 25-ike legyen. Ezen határozatot 1784- ben Pestre történt áthelyezése után újra megerősítette. 1810-ben dr. Bene Ferencz rektorsága alatt intézkedés történt az egyetemi ünnep díszes meg-