Zsoldos János: Aszszony orvos (Győr, 1802)

Előbeszéd

vegön járó fzép Nemet. Pirost posgás, húsa tömött, bal’sammal bóvölködo véréi,'fri^ és eleven tekintete, a’ honnan fzenvedi ugyan Neme’ bajait, de könnyen és hamar meg-győ- zi, el-nem erotlenittetett terméízete lévén. Graunt fel-vetése ízerént, az Amerikai úgy nevezett vad Afzízonyok között, ezer köz- zúl edgy hal-meg fzűlésben. Hát az oktalan állatok között melly kevesen vágynak, a’ mellyek Nemek’ nyavalyája miatt vefzné- nek - el.

De úgy láttzik, mennél jobban igyekezünk magunkat pallérozni, annál mefzfzebb’ ragadjuk teftünket a’ terméfzeti élettől ’s erőtől. Edgy Vároíi módi fzerént neveltetett Leány, már jó idejébe fel-vefzi a’ Vároíi, és Úri sárga halál fzint, melly a’ fzívtol távolabb lévő erekben a’ vérnek lankadt forgását és félmegrekedését el-árúllya. Bádjadt és lankadt minden mozgáfiban, ’s tselekedeteiben, fáj a’ feje, gyomrát görts húzza, dobog fzíve, fzorűl lélekzete, refzket, hol fázik, hol hévül, hol ájúl, havi tifztulása nem indúl, vagy ha indúl, ereinek puhasága miatt bővebben megy kelletinél, halál verejtéket okozó fájdalmakkal gyötrődik, és ez minden holdnapban újj- ra előjővén, minden negyedik hétben a’ ko* A 3 Vor‘

EL ŐBE S £e,D.