Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Második Osztály. Izomtan - Második szakasz. Az izmokról különösen - Első fejezet. A fej izmai
Az izmokról különösen. 65 rostjaival szövődik össze. A nagy é s kis járomi- zom (m. zygomaticus máj. et min.) a járomcsonton eredve a zájzúghoz mennek, hol a kissebb a fölső-, a nagyobb az alsó ajk állományába vész el; a szájszegletet ki- s felfelé vonják. A Santorinféle mosoly g izom (m. risorius IS.) ered a fültő rágpólyától (fascia parotideo-rnasseterica) és tapad a szájszeglethez ; összehuzódván a mosolygást idézi elő. A szájzúg levonó- v. báromszögűizom (m depressor anguli oris, s. triangularis) az állkapocs oldalszélén szélesen eredve s csúcsba öszszefolyván a szájzúg- ban a szájzárizmával egyesül. Az alsó ajklenyomó v. négyszögü állcsúcsizom (m. depressor labii inf. s. quadratus menti) ered az állcsúcs alsó szélén és végződik az alsó ajk állományában. Az állcsúcs emelő izom (m. levator menti) ered a szemfog sejte alatt a két négyszögü izom közti tért kitöltve, az állcsúcs bőrében végződik. ACooperféle metsz- i z m ok (m. incisivi C) két fölső s két alsó, melyek az oldalsó metszfogak táján erednek, magok közé foglalván az ajkféket (frenulum lab), az illető ajak bel- fölszinébe vesznek el; a fölsők az ajkakat le-, az alsók fölfelé vonják. Apof-v. tárogatóizom (m. buccinator) helyeztetik a két állcsont között, melyeknek fogmeder nyujtványaitól ered, s harántul a szájzughoz futván, mindkét ajak állományában végződik. Az első zápfog táján a fültömirigy vezetéke által átfúratik. A szájzár-v. körizma (m. sphincter s. orbicularis oris) fekszik a szájtakhártyája s a külbőr között az ajkakat képezvén. E páratlan, körkörös rostokból álló izom a szájnyílást gyűrűként környezi, de sehol csonthoz nem tapad. A szájnyílást zárhatja s az ajkakat orrmánnyá képezheti. Bfinctan. 5
