Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Második Osztály. Izomtan - Második szakasz. Az izmokról különösen - Első fejezet. A fej izmai
66 Második szakasz. ó) A fül izmai. A fülemelöizom m. attollens auriculae) a halánték pólyától szélesen eredve a fülporc hátsó fölületén csúcsban végződik. A fü 1 k ö- zelítő izom (m. attrahens auriculae) ered a járomív hátsó részétől és a fülcsiga mellső lapjához tapad. A fülhátrahuzó izmok (i», retrahentes aur.) két vagy három kis izmok, melyek a csecsnyujtványon erednek s a fülcsiga hátsó fölületén végződnek. B) Második osztálybeli fejizmok. Minthogy ezen izmok az állkapocs háromféle mozgását s ez által a rágást eszközük, állkapcsi- v. rágizmoknak is neveztetnek és következők : A halán ttékizom (m. temporalis) ered a koponya félkörös vonalától és a járomív alatt elmenve, erős inával az állkapocs koszorúnyujtványához tapad. Ha az állkapocs előre volt tolva, azt hátra- s felvonni képes. A r á g i z o m (in. masseter) ered a járomcsont alsó széle s belső fölszinétől, egy mellső s hátsó részlettel, melyek egy köteggé egyesülve, az állkapocsszárny külső fól- szinéhez tapadnak. Az állkapcsot fölemeli s előre tolja. A belső röpizom (in. pterygoideus int.) a röp- árokban eredve az állkapocsszárny belső fölszinéhez tapad. Az állkapcsot emeli s előre tolja, ha pedig egy oldalon működik, az ellenkező oldalra mozdítja. A külső röpizom (m. pterygoideus ext.) ered a röp- nyujtvány külső lapján, és a fölső állgúmótól — elvált hasakkal, melyek alább egyesülnek — s az állkapocs bütyöknyujtványnyakáhoztapad.Ezen izom az őrlő vagy oldalmozgást létesíti. A kéthasú allkap c si izom *) *) Ezen izom többnyire a nyakizmok közt iratik le, ámbár mindkét végével fejcsontokhoz tapadva, a fejizmok 2-ik osztályába tartozik.
