Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Negyedik fejezet. Az alsó végtagok csontjai

A csontok és szálagokról különösen.

47

szűk, magas, a kis medence a kiálló elöfok miatt inkább szivalakú és egy az alapjával felfelé álló kúphoz hasonló, tehát az ülgümők egymáshoz közelebb állnak, valamint a faniv is szükebb. A keresztcsont nem annyira hátra irányult, a farcsikcsont mozdulatlan.

B) A comb- v. fölszárcsont (os femoris) a csontváz leghosszabb és legerősebb csontja, melynek felső vége egy szöglet alatt be- s felfelé hajlott és a gömbalakú porcfedett combfejjel (caput femor.) végződik, s ennek közepén a porcatlan érdes gödör (faccola/ van A combfej alatti vékonyabb rész a combiiyaka (collum femor.), hol ez a csont testével szöglet alatt egyesül, a külső v. nagyobb és belső v. kissebb tompor (trochanter máj. ct min. s. r.vt. < t int.) létezik, mely kettő az emelkedett mellső s hátsó tompor közti hossz (Un. in- tért roch. ant. et post.) által köttetik össze. A csont középrésze mellfelé hajlott háromszög-hasángos. Hátsó legélesebb szöglete a combkonc érdes hossza din. aspera fém.), ez két f e 1 s ö és két alsó szárra oszlik, melyek fölfelé a tomporokhoz, lefelé a csont alsó széles és vastag végének külső s belső bütykéhez (condylus ext. et int.) futnak. Ezen bütykök porccal fedettek, mellrül hátfelé domborúk. Mellfelé mindketten egy lapba jönnek össze, melyen a térdkalács nyugszik; alul s hátul a bütykök széttérnek é3 magok közzé foglalják a bütyök közti v. térdali árkot (fos. intercondy. s. poplitea). Minden bütyök oldalán az érdes lapos bütyök dúdor (tnherosit>s cn idy.) találtatik.

A csip- v. combízület (art. coxae s. fém.) ered, midőn a combfej az izvápával szalagok által összeköttetik, és ez a szabadizületnek azon neme, mely dióizü-