Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Negyedik fejezet. Az alsó végtagok csontjai

48

Más odik szakasz

letnek mondatik. Az ízvápa, porcgyürii — í z v á p a porc aj ka (Limbus cart, acet.) által körittetik, miáltal mélyebb is lesz. A porcajk az ízvápavágányon elhaladva azt likká alakítja. A tokszálag, mely a két csontokat egyesíti, ered az ízvápa csontszélének érdes körületétől és tapad a mellső tompor közti hosszhoz. Mellső falát a csipcsont mellső alsó tövisétől eredő Weber kőrös szálaga (zona orbicularis W.) erősíti; ez részint a tomporközti vonalon végződik, részint pedig két szárra szakadva a combnyakát huroksze- rüleg körülveszi, de hozzá nem tapad. Az ízületben ta- láltatik a görgetegszálag (Lig. teres), az iznedv- hártya által bevonva ered az ízvápa vágányában s tapad a combfejgödréliez, az izvápa porcatlan gödrében nyugodván.

C) Az alszár csontjai (ossn (ruris) hárman vannak, u. m. : síp-, szárkapocs- és térdkalácscsont.

a) A sípos ont (tibia) az alszár belső oldalán fék szik, annak tulajdonképen alapját képezvén. Felső vége vastag és a két sipbütykokkel (condyl. tib.) végződik, melyek homorú porcozott ízlapjai a bütyökközti emelkedés (eminentia intercodyl.) által egymástól elválasztatnak. A bütyök alatt mellől s hátul van két érdes gödröcs (os. asper.) szálagok odatapadására. A csont felső részén mellől a s í p g ü m ö- től (tub. tib.) kifele oldalt egy kis íz lap a szárkapocs fejecsének elfogadására. Középdarabja háromszög hasán- gos, mellső széle a síp tarajt (cris. tib.) képzi. Hátsó fölszine lapos, rajta a fölül s kívülről le- s befelé futó érdes tér dali hossz (lin. asper, popli.). Alsó vége négyszögü előlrül hátfelé homorú ízlappal ellátva, befelé a kiálló vastag és széles belső bokával (mai-