Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Első fejezet. A fej csontjai

A csontok és szalagokról különösen.

25

dete, mely az ág mellső széléhez fut. A hátsó lapon az állcsúcsnakmegfelelöleg a belső állcsúcst övis (spi. ment. int), ettől oldalt az emelkedett belső ferde v. állszakvonal (Un. obi. int. s. mylohyoidea). A felső szél a 16 foggyöknek megfelelő fogsejteket tartalmazza, az alsó sima vastag s tompa.

b) A z ágak (rami) a testtől rézsut föl- s hátfelé emelkednek. Külső lapjok hullámzott, a belső sima, közepén a nyelvecs (lingula) által takart hátsó á 11- 1 ik (for. max. int.) mint a fogmeder csatornának (can. alveol.), mely a testben fekszik, belső nyílása. A belső áll-liktól az állcsúcsszak barázda (sulcusmylohyoid.), mely rézsut lefelé fut. A mint a test alsó széle az ágak lehágó hátsó szélével összejö, képzik az állszögletet (ang. max.) Felső szélén mellől a lapos és csúcsos bengenyujtvány (proc. coronoideus), melynek mellső széle a külső ferde vonalba megy át; hátul a bütyöknyujtvány (proc. condyloi- devs), melynek görgeteg nyakán (collum) a peteképü porcozott f e j v. b ü t y ö k (capitulum s condylus) ül, mely a halántékcsont szikály izgödrébe fekszik. E két nyujtvány a közte fekvő félholdképü vágány (inci. sémiin.) által választatik el.

Az állkapocsnak koponyával! mozgó összeköttetése a halánték állkapcsiízület (arti- cul. temporo-maxillaris) által történik. Az állkapocs le s fel, mindkét oldalt, előre s hátra mozdítható. A szála g o k következők : a) A tokszálag (lig. capsulare), mely a szikály izárok s ízgümötöl ered és az állkapocs nyakán végződik , tojásdad alakú iirt képez, melyet a két csont közt fekvő izközporc ícart. interact.) két egymás fölött fekvő s különös íznedvhártya tokokkal bélett részre oszt. Az izközporc a tokszálag-